A katasztrófavédelem által megbízott szúnyoggyérítő konzorcium visszautasította Kemenesi Gábor virológus vádjait, kijelentve, hogy a szúnyogirtás nem okoz magzatkárosodást.
Kemenesi Gábor virológus a múlt héten megosztó állítást tett, amely szerint a kémiai szúnyogirtás potenciálisan fejlődési rendellenességeket idézhet elő. A Corax-Bioner Zrt. válaszul nyilatkozatot juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyben reagáltak az elhangzott vádakra.
A Telex cikke nyomán július 10-én mi is beszámoltunk arról, hogy Kemenesi Gábor virológus figyelmeztetett: a Magyarországon forgalmazott kémiai szúnyogirtókban fellelhető egy olyan összetevő, amely potenciálisan agykárosodást okozhat a magzatokban és a fejlődő gyermekeknél. Kemenesi hangsúlyozta, hogy ez a kockázat még a megengedett adagok mellett is fennáll.
Az ügyben érintett Corax-Bioner Zrt., a katasztrófavédelem által megbízott szúnyoggyérítő konzorcium vezetője, Fekete Gábor, valamint a Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének elnöke, Reisinger Mátyás közös nyilatkozatban válaszoltak a cikkre, amelyet most változtatás nélkül adunk közre.
2025. július 10-én Kemenesi Gábor virológus nyilatkozatára hivatkozva számos sajtótermékben jelent meg az a megalapozatlan információ, mely szerint fejlődési rendellenességet okozhat a szer, amivel a kémiai szúnyoggyérítést végzik itthon.
Kemenesi érvelése a Pesticide Action Network, egy nyíltan növényvédő szerek ellen fellépő civil szervezet megállapításaira támaszkodik, nem pedig valós tudományos vizsgálati eredményekre. Ezzel szemben a valóság az, hogy a deltametrin hatóanyagot hosszú távú toxikológiai és környezeti kutatások eredményeként az Európai Unió területén legálisan alkalmazzák, mind növényvédő szerek, mind biocid termékek, így a szúnyogirtó szerek esetében is. Érdemes megemlíteni, hogy szúnyogirtás során csupán 1 gramm/hektár deltametrin használatos, ami a mezőgazdasági felhasználásnak mindössze körülbelül egy tizede, és évente csak néhány alkalommal alkalmazzák egy-egy adott területen. Ezen dózis és kitettség mellett nincsenek olyan egészségügyi adatok, amelyek alátámaszthatnák a cikkben említett fejlődési rendellenességeket, még minimális mértékben sem.
A nyilatkozat említi a rezisztencia kérdését is. A közzétett információkkal ellentétben Magyarországon eddig nem észleltek fenotípusos deltametrin rezisztenciát a humán egészségügyi szempontból jelentős csípőszúnyogok esetében, amelyeket biológiai vizsgálatokkal elemeztek. Mindössze egy fajban, az 50 hazai faj közül, azonosították a rezisztencia gén jelenlétét, de a kutatások során nem sikerült bizonyítani, hogy ezek a szúnyogok valóban ellenállóak lennének.
A katasztrófavédelem által végzett szúnyoggyérítések mindig a vonatkozó jogszabályok és a népegészségügyi hatóságok irányelveinek szigorú betartásával zajlanak. Az utóbbi két év során a népegészségügyi hatóságok fokozott figyelemmel kísérték a szúnyogirtások megvalósítását, és a katasztrófavédelem koordinálásával egyetlen eljárás sem indult el.
A csapadékhiányos időjárás valóban befolyásolja a szúnyogok számának növekedését. A katasztrófavédelem eddig csupán a tavalyi évben végzett munkának a 25%-át tudta teljesíteni. Különösen aggasztónak tartjuk, hogy egy virológus kutató félelmet keltő nyilatkozatot tett a humán toxikológia területén, ami indokolatlan aggodalmakat generál a lakosság körében!
