Azok az emberek, akiket valóban lenyűgöz az AI, sokkal nyitottabb szívvel és elmével közelítik meg a technológia világát.
Kihívást jelent az mesterséges intelligencia megértése és a nyitott gondolkodás megőrzése közötti egyensúly megtalálása.
A Journal of Marketing című folyóiratban közzétett tanulmány egy nemzetközi kutatócsoport munkáját tükrözi, amelynek célja a mesterséges intelligencia elterjedésének trendjeinek feltérképezése volt. Az eredmények meglepő módon éppen az ellenkezőjét igazolják annak, amit a józan ész diktálna. Chiara Longoni a Bocconi Egyetemről, Gil Appel a George Washington Egyetemről, valamint Stephanie Tully a Dél-kaliforniai Egyetemről a The Conversation portálon közzétett írásukban arra mutatnak rá, hogy azok, akik kevesebb ismerettel rendelkeznek az AI-ról, sokkal nyitottabbak a technológia alkalmazására. Ezt a jelenséget az "alacsonyabb műveltség/magasabb befogadóképesség" összefüggésének nevezik, amely az elfogadási hajlandóság eltérő mértékét tükrözi.
Ez a kapcsolat számos különböző csoportban, környezetben, sőt, akár országok között is észlelhető. Az Ipsos piackutató cég által végzett, 27 országra kiterjedő adatgyűjtés elemzése világosan rámutat arra, hogy az alacsonyabb átlagos AI-műveltséggel rendelkező országok lakói sokkal nyitottabbak az mesterséges intelligencia alkalmazásának elfogadására, mint azok, akik magasabb szintű AI-ismeretekkel bírnak.
Hasonló módon, egy amerikai egyetemisták körében végzett kutatás alapján megfigyelhető, hogy azok a hallgatók, akik kevésbé jártasak a mesterséges intelligencia világában, nagyobb eséllyel nyilatkoznak úgy, hogy az AI-t például a tanulmányi kötelezettségeik teljesítésére alkalmazzák.
Ennek a jelenségnek az alapja az, hogy a mesterséges intelligencia mára olyan feladatokat is képes megoldani, amelyeket korábban kizárólag emberi képességekhez kötöttünk. Amikor az AI művészi alkotásokat teremt, szívhez szóló szövegeket fogalmaz meg, vagy zenél, az szinte varázslatos élményként hat, mintha ezzel az emberi kreativitás szent terébe lépne be.
Természetesen a mesterséges intelligenciának valójában nincsenek emberi tulajdonságai. Egy chatbot empatikus választ generálhat, de nem érez empátiát. Akiknek vannak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technikai ismereteik, ezt megértik.
Ők tudják, hogyan működnek az algoritmusok (matematikai szabályrendszerek, amelyeket a számítógépek használnak bizonyos feladatok elvégzéséhez), a képzési adatok (amelyek segítségével javítható egy mesterségesintelligencia-rendszer működése) és a számítási modellek. Ez kevésbé teszi titokzatossá a technológiát. Másrészt a kevésbé értők a mesterséges intelligenciát varázslatosnak és félelmetesnek tekinthetik. A kutatók azt állítják, hogy ez a varázslatos érzés nyitottabbá teszi őket az AI-eszközök használatára.
A tanulmány készítőinek vizsgálatai azt mutatják, hogy az alacsonyabb műveltség és a nagyobb befogadóképesség közötti kapcsolat a legerősebb az olyan területeken használt mesterségesintelligencia-eszközök esetében, amelyekhez olyan emberi tulajdonságokat társítanak, mint amilyen az érzelmi támogatás vagy tanácsadás. Amikor olyan feladatokról van szó, amelyek nem mutatnak különösebb emberi tulajdonságokat - például teszteredmények elemzése -, a minta megfordul. Azok az emberek, akiknek magasabb szintűek a mesterséges intelligenciát érintő ismereteik, fogékonyabbak ezekre a felhasználási módokra, mivel inkább a mesterséges intelligencia hatékonyságára, mintsem a "mágikus" tulajdonságaira összpontosítanak.
Érdekes megfigyelni, hogy a kapcsolat az alacsonyabb műveltség és a nagyobb befogadóképesség között továbbra is megmarad, még akkor is, ha az alacsonyabb AI-műveltségű emberek gyakrabban érzik úgy, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak hogy kevésbé alkalmas, hanem etikai szempontból is megkérdőjelezhető, sőt, néha kifejezetten félelmetesnek tartják. Úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia iránti nyitottságuk abból ered, hogy lenyűgözi őket, és bár tisztában vannak a felmerülő hátrányokkal, mégis csodálattal tekintenek arra, hogy mire képes ez a technológia.
Ez a megállapítás új betekintést nyújt abba, hogy az emberek miért reagálnak olyan eltérően a feltörekvő technológiákra. Egyes tanulmányok szerint a fogyasztók kedvelik az új technológiákat: ezt a jelenséget "algoritmus-értékelésnek" nevezik, míg mások szkeptikusak, vagy "algoritmus-ellenszenvet" mutatnak. Az új kutatás rámutat, hogy a mesterséges intelligencia "varázslatosságának" megítélése kulcsfontosságú tényező, amely ezeket a reakciókat alakítja.
Ezek a felismerések komoly kihívások elé állítják a politikai döntéshozókat és az oktatókat egyaránt. A mesterséges intelligencia mélyebb megértésére irányuló törekvések sajnálatos módon akaratlanul is csökkenthetik az emberek lelkesedését e technológia iránt, hiszen a mesterséges intelligencia varázsa néha eltűnhet a túlzott magyarázatok és elemzések közepette. Különösen nehéz feladat megtalálni azt az egyensúlyt, hogy az emberek alaposan megértsék a mesterséges intelligencia működését, miközben nyitottak maradnak annak használatára és előnyeire.
A mesterséges intelligencia potenciáljának maximális kihasználásához elengedhetetlen, hogy a vállalatok, oktatók és politikai vezetők megtalálják a megfelelő egyensúlyt. Amennyiben képesek vagyunk megérteni, hogyan befolyásolja az emberek "varázslatos" élménye az AI-hoz való hozzáállásukat, lehetőségünk nyílik olyan innovatív AI-alapú termékek és szolgáltatások létrehozására, amelyek figyelembe veszik a közvélemény érzéseit. Ezek a megoldások segíthetnek a felhasználóknak abban, hogy jobban megértsék az AI előnyeit és kockázatait. Ideális esetben mindez úgy valósulhat meg, hogy közben megőrizzük azt a csodálatot, amely sokakat arra ösztönöz, hogy nyitottan fogadják ezt az új technológiát.
