Nyugdíjasok melletti munkavégzés: Kérdések a szabadság, betegszabadság és táppénz jogosultságáról A nyugdíj melletti munkavégzés egyre népszerűbb választás sok idősebb ember számára, azonban fontos tisztában lenni a járulékos jogokkal és kötelezettségekk

Tavaly a KSH statisztikái szerint közel 160 ezer nyugdíjas vállalt munkát, ahogy arról a Grantis tavasszal beszámolt. A kormány intézkedései megkönnyítették a nyugdíjasok foglalkoztatását, különösen a közterhek vonatkozásában. De vajon mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen jogok illetik meg a nyugdíjas munkavállalókat, például jogosultak-e szabadságra, betegszabadságra vagy táppénzre? Farkas András nyugdíjszakértő legújabb hírlevelében alaposan körbejárta ezeket a kérdéseket.
A nyugdíj mellett végzett munkavégzés esetén, ha valaki munkaviszonyban áll, a munkaadónak nem szükséges szociális hozzájárulási adót (13%) fizetnie, míg a munkavállalótól csak a személyi jövedelemadót (15%) vonják le, a társadalombiztosítási járulék (18,5%) nem kerül levonásra. Ez azt jelenti, hogy...
De akkor jár neki szabadság, vagy nem, ha munkát vállal a nyugdíj mellett? A válasz igen, mert mint Farkas András felhívta rá a figyelmet, a Munka Törvénykönyve szerinti szabályozás éppen úgy vonatkozik a nyugdíjas munkavállalóra is, mint bármely másik dolgozóra. Ezért van, hogy szabadság és betegszabadság is jár a nyugdíjas munkavállalónak.
A nyugdíjas munkavállalók szabadságára vonatkozóan ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a fiatalabb kollégák esetében. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalókat évi szabadnapok illetik meg. Amennyiben a munkaviszony az év során kezdődik vagy szűnik meg, a szabadság arányos része jár a dolgozónak, és a számítás során a fél napokat teljes munkanapnak számítjuk. A szabadság két fő részből áll: az alapszabadságból és a pótszabadságból. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, míg a 45. életév betöltése után évente további tíz munkanap pótszabadság is jár. Így a nyugdíjas munkavállalók maximálisan 30 nap szabadságra jogosultak évente.
A munkavállalók jogait figyelembe véve, a dolgozó jogosult arra, hogy évente hét munkanap szabadságot vegyen ki. Ha a munkaviszony az év közben kezdődik, akkor ennek az időszaknak megfelelő arányos része illeti meg. A szabadságot legfeljebb két részletben, a munkavállaló által megjelölt időpontban lehet kiadni. A főszabály szerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Fontos, hogy ha a szabadság igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot, akkor ezt az időszakot kiadottnak tekintjük. Ezen kívül a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot, ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött. Továbbá, ha a felek naptári évre vonatkozó megállapodást kötöttek, akkor az esedékesség évének végét követően az életkor után járó pótszabadságot is kiadhatják.
A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapok keretein belül kell kiadni. Ha a munkaidő-beosztás nem egyenletes, akkor a szabadságot ugyanabban az évben is el lehet érni úgy, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztásával megegyező időtartamra mentesül a munkavégzés és a rendelkezésre állás kötelezettségei alól. Ilyen esetben a szabadságot a mentesülés időtartamának megfelelő óraszámban kell nyilvántartani. Amennyiben nincs érvényben munkaidő-beosztás, a szabadságot az általános napi munkarend és munkaidő figyelembevételével kell kiadni. Fontos megjegyezni, hogy a szabadság megváltása nem lehetséges, kivéve, ha a munkaviszony megszűnik, ekkor ugyanis a ki nem adott, arányos szabadságot meg kell váltani.
A nyugdíjas munkavállalók számára a munkahelyi keresőképtelenség első 15 munkanapjára, de maximum évi 15 munkanapra jár a betegszabadság. Ez a jogszabályi keretek között, a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaviszony keretein belül érvényes.
Ez a szabály az aktív munkavállalókra vonatkozik, és nem tesz különbséget a nyugdíjasok között. A betegszabadság idejére járó távollétidíj, amely a távolléti díj 70%-át jelenti, a munkáltatót terheli, így ennek a munkajogi előírásnak a hatályát nem befolyásolja, hogy a nyugdíjas munkavállaló a társadalombiztosítási rendszerben nem számít biztosítottnak. Fontos kiemelni, hogy a betegszabadság alatt töltött fél napok is teljes napnak minősülnek. Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődik, a munkavállalónak a betegszabadság arányos részére van joga.
Táppénz viszont a nyugdíjas munkavállalónak nem jár (mert a nyugdíj mellett szerzett keresetet nem terheli társadalombiztosítási járulék, ami a táppénz fedezete lenne).
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltatónak kötelező tájékoztatnia a nyugdíjas munkavállalót a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül. Ez a tájékoztatás magában foglalja a napi munkaidőt, az alapbéren felüli munkabért és egyéb juttatásokat. Ezen kívül a munkabér elszámolásának módjáról, a munkabér kifizetésének gyakoriságáról és a kifizetés napjáról is információt kell adnia. A munkakörhöz tartozó feladatok, a szabadság mértéke, a szabadság számításának módja, valamint annak kiadási feltételei is részét képezik a tájékoztatásnak. Továbbá, a munkáltatónak ismertetnie kell a felmondási időre vonatkozó szabályokat, valamint azt, hogy a kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, és ki gyakorolja a munkáltatói jogkört. Fontos megjegyezni, hogy a kollektív szerződés csak a munkavállalók javára térhet el a törvényben foglaltaktól.