Nyugdíjkorhatár: Hogyan juthat ellátáshoz 2025-ben az, akinek nem áll rendelkezésére elegendő szolgálati idő?

Előfordulhat, hogy egyesek nem tudják elérni a nyugdíjkorhatárt, mielőtt összegyűlik a teljes öregségi nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő. Ilyenek számára alternatív lehetőséget kínál az öregségi résznyugdíj, amelyhez csupán tizenöt év szolgálati idő szükséges. Ezt a fontos információt az adó.hu is kiemeli.

A nyugdíjtörvény rendelkezései alapján öregségi teljes nyugdíjra azok az egyének jogosultak, akik elérték a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább húsz évnyi szolgálati időt felhalmoztak.

Öregségi résznyugdíjra az a személy lesz jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Mindkét nyugellátás igénybevételére van lehetőség a biztosítási jogviszony (mint például a munkaviszony) megőrzése mellett is.

Lényeges megérteni, hogy az öregségi résznyugdíj csupán abban az esetben kínál megoldást, ha a szolgálati idő rövid. Amennyiben valaki a nyugdíjkorhatárhoz viszonyítva fiatalabb korban szeretne nyugdíjba vonulni, ezt a lehetőséget nem tudja kihasználni.

- hívja fel a figyelmet a portálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő.

Attól a pillanattól kezdve, amikor a nyugdíjjogosultság mindkét kritériuma – az életkor és a szolgálati idő – teljesül, lehetőség nyílik arra, hogy igényeljük az öregségi résznyugdíjat vagy akár a teljes öregségi nyugdíj megállapítását.

Mindkét típusú öregségi nyugdíjra való jogosultság esetén, amennyiben a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő követelményeit teljesíteni kell, egy kedvező lehetőség kínálkozik a jogosultak számára.

A társadalombiztosítási ellátásokra jogosult személyek és az ehhez kapcsolódó juttatások fedezetének szabályozásáról szóló jogszabály értelmében lehetőség van megállapodás kötésére a szolgálati idő megszerzése érdekében. Ez a lehetőség akkor áll fenn, ha az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz évnyi szolgálati időből, vagy ha az igénylő a nyugdíjkorhatárt 1997. december 31. után tölti be, az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik. Fontos megemlíteni, hogy ez a megállapodás kizárólag a hiányzó szolgálati idő legfeljebb öt évére köthető.

A szakértő szerint a nyugdíjkorhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra jogosult személy esetében az azonnali nyugdíjba vonulás helyett általában a nyugdíj igénylés elhalasztása és a munka folytatása az előnyösebb megoldás, hogy az így szerzett további szolgálati idővel a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő elérése megtörténhessen. Ha pedig ez nem teljesíthető, a további szolgálati idő szerzés a résznyugdíj összegénél lehet kedvező.

A nyugdíj mértéke szoros kapcsolatban áll a szolgálati idő hosszával is.

A résznyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő tizenöt év, amely esetén a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 43%-át fogja képezni a nyugdíj összege. Ezen kívül, ha a szolgálati idő tizenkilenc évre emelkedik, a nyugdíj mértéke már 51%-ra nő. Érdekesség, hogy a nyugdíj mértéke évről évre 2%-kal emelkedik a szolgálati idő növekedésével.

Nagyon meg kell fontolni, hogy ha folytatni szeretné a munkát a korhatárt betöltött, még csak résznyugdíjra jogosult személy, kérje-e, és mikortól a résznyugdíj megállapítását. Az öregségi nyugdíj megállapításától ugyanis (akár öregségi teljes nyugdíjról, akár öregségi résznyugdíjról van szó)

A nyugdíj mellett végzett keresőtevékenységgel nem lehet további szolgálati időt gyűjteni.

A döntés befolyásolásában szerepet játszhat az is, hogy az öregségi teljes nyugdíjnak létezik egy úgynevezett minimum összege. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj nem lehet kevesebb a jogszabályban rögzített legkisebb összegnél, amennyiben a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset eléri ezt a szintet. Ezzel szemben az öregségi résznyugdíj esetében ilyen minimum összeg nem áll rendelkezésre.

Az öregségi teljes- és résznyugdíj közötti, a nyugdíj összegével kapcsolatos eltéréseken kívül nem található más lényeges különbség e két, életkorhoz kötött nyugellátási forma között.

Mindkét nyugdíjat érinti a rendszeres, évenkénti emelés, valamint jogosultak a tizenharmadik havi nyugdíjra és a különféle nyugdíjas kedvezményekre is.