Orbán és a berlini tűzfal: miért találkozik a Karmelitában az AfD vezetője?
Végre elérkezett a pillanat! – kiáltotta lelkesen Orbán Viktor miniszterelnök, amikor két hete a német parlamentben végre összedőlt az úgynevezett tűzfal. Ez a fal addig elválasztotta a német parlament többi pártját a szélsőjobboldali AfD-től. A lényege az volt, hogy megakadályozza, hogy olyan jogszabályokat terjesszenek a parlament elé, amelyekhez az AfD támogatása is szükséges lenne.
Amíg a tűzfal állt, Orbán Viktor minden rokonszenve ellenére sem tartott hivatalos kapcsolatot a német szélsőjobboldallal. Politikai semlegességét indokolta a magyar gazdaság kitettsége Németországnak, illetve a konzervatív testvérpártokhoz, a CDU-hoz és a CSU-hoz fűződő korábbi jó viszony maradékának fenntartása. Amíg a néppártiak számára egyértelmű tabu volt az AfD, addig Orbán is messze elkerülte a német populistákat - miközben keblére ölelte a kontinens többi radikális pártját Spanyolországtól Lettországig.
A fordulatot előbb a CDU, majd Orbán hajtotta végre. A német kereszténydemokraták kancellárjelöltje, Friedrich Merz úgy terjesztett be egy határozati javaslatot a Bundestagban, hogy pontosan tudta, az az AfD nélkül elbukna. Így próbálta a választási kampány forró szakaszában visszavenni a kezdeményezést, miután két, bevándorlók által elkövetett visszataszító bűncselekmény felkorbácsolta a kedélyeket. A migrációs szigor demonstrálására semmibe vette saját pártjának 2018-as döntését, amely kimondta, hogy az AfD-vel (és a kommunista utódpárttal, a Linkével) szemben érvényben van a tűzfal. Pedig ennek érvényességét ő személyesen is többször elismételte.
A határozat sikeresen átment, azonban a pár nappal később benyújtott törvényjavaslat már nem tudott hasonlóképpen érvényesülni. Ennek oka Merz akaratával ellentétesen több kereszténydemokrata képviselő távolmaradása a szavazástól, ami súlyosan aláásta kancellárjelöltünk hitelességét. A CDU, amelynek csupán annyi lett volna a dolga, hogy csendben kivárja a látszólag biztos választási győzelmét, hirtelen nehéz helyzetbe került. A parlamenti szavazás előtt úgy tűnt, hogy Merz kancellársága megkérdőjelezhetetlen, és még a kormányzati koalíciót is szabadon választhatja: a szociáldemokraták vagy a zöldek közül.
A beomlott tűzfal romjai viszont elválasztották a CDU-t a mérsékelt baloldali pártoktól.
A február 23-ai választások után Merznek nehéz út áll előtt, hiszen Canossát kell majd járnia, hogy megfelelő szövetségeseket találjon. Az igazi kihívás azonban a koalíciós tárgyalások során adódik, különösen a migrációs kérdés kezelése terén. E téren az elnök stratégiai ügyetlensége miatt a CDU lehetőségei jelentősen korlátozottak.
Budapestről szemlélve a helyzet egyértelműnek tűnik: ha a baloldali pártok nem tudnak együttműködni, akkor a második helyen végző AfD-vel alakíthatna kényelmes többséget. Azonban a német közvélemény eddig nem készült fel erre a forgatókönyvre. Ráadásul a legutóbbi események azt jelzik, hogy Merznek komoly aggályai vannak, hiszen a saját pártja soraiban is lehetnek olyan lázadók, akik megakadályozhatják, hogy kancellári bizalmat kapjon a Bundestagban.
Orbán nem mer a jövőbe ilyen messzire tekinteni. A tűzfalak omlásának hírére azonnal reagált, és Budapestre invitálta Alice Weidelt, az AfD kancellárjelöltjét. A magyar kormány, amely mostanában különösen érzékeny a szuverenitására, ezzel ismételten beavatkozik egy másik ország választási folyamataiba.
