Orbán Viktor bejelentette, hogy jelentős összegeket kíván mozgósítani.

"Rengeteg pénz van a magyar gazdaságban, rengeteg pénz van a vállalatoknál, rengeteg pénz van a háztartásoknál, és óriási hitelezési kapacitások vannak a bankoknál. Annyi a feladat, hogy ebben az évben ezeket a pénzeket megmozdítsuk" - többek között így jellemezte Orbán Viktor miniszterelnök a magyar gazdaság jelenlegi állapotát az MKIK gazdasági konferenciáján. Az ott elhangzott legfontosabb állításain keresztül igyekszünk bemutatni azt, hogy milyen kilátásai vannak a magyar gazdaságnak.

Bár a legutóbbi bejelentések, amelyek az édesanyákat érintő szja-mentességet és az áfa-visszatérítést érintették, szoros figyelemmel kísértek, a közvélemény egy újabb jelentős bejelentésre számított Orbán Viktor részéről. A kormányfő azonban szombaton csupán a már jól ismert gazdaságfilozófiáját erősítette meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) konferenciáján. "Amit a jövőre nézve a magyar gazdaságpolitikáról elmondhatok, az az, hogy a filozófiai alapok és a legfontosabb elemek változatlanok maradnak" – fogalmazott. A jövőben is a munkára épülő, a családokat támogató adórendszer folytatására számíthatunk a kormány részéről.

Orbán Viktor ugyanakkor kiemelte azt is: nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, hogy elfogyott a magyar munkaerő. Szerinte körülbelül 300 ezer magyar ember még munkába állítható idehaza. "Ehhez persze képzések, egy területileg kiegyensúlyozottabb gazdaságpolitika, illetve egyebek is kellenek, de még legalább 300 ezer olyan honfitársunk van, aki úgy tűnik, hogy akarna is dolgozni, de még nem találja meg ehhez a lehetőséget."

A kormányfő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel egyetemben többször is hangot adtak annak, hogy a Széchenyi Kártya Programon keresztül a vállalkozások már eddig is több százmilliárd forint értékben részesülhetnek támogatásokban. "Három háborús év alatt plusz 400 milliárd forintot pumpáltunk a gazdaságba, kifejezetten a vállalkozások, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások támogatására. Azt tervezzük, hogy idén (...) a 2024-es évhez képest 1730 milliárd forinttal több pénzt fogunk a magyar gazdaságba pumpálni a vállalkozókon, elsősorban kis- és középvállalkozásokon keresztül."

A kormány szándéka szerint a költségvetési egyensúlyt folyamatosan fenn kell tartani, ami azt jelenti, hogy az elsődleges egyenlegnek nullásnak kell lennie. A kormány csak a kamatkiadások keretein belül engedheti meg magának a költekezést. "Ez az a keret, amelyen belül a gazdasági miniszternek mozgástere van. Amennyiben az elsődleges hiány negatív irányba tolódik, az súlyos pénzügyi instabilitást idézhet elő az országban, amit semmiképpen sem engedhetünk meg magunknak."

Viszont érdemes egy rövid időre megállni és elgondolkodni.

Orbán Viktor és Nagy Márton egyértelműen kijelentették, szerintük a fiskális konzervativizmus globális szinten vége. A két politikus ezt Németországon keresztül vezette le, "a németek hoztak egy döntést: 800 milliárd eurós csomag, friss pénz a gazdaságban" - így Orbán Viktor, míg Nagy Márton annak adott hangot, hogy Európa legnagyobb gazdaságában "a következő 10 évben évente a GDP 2 százalékát fordítják gazdaságélénkítésre. A világ harmadik legnagyobb gazdasága, Németország is belépett a globális gazdasági versengésbe."

A Macronomx Gazdaság Napja című konferencián a gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a globális gazdaság előtt komoly strukturális kihívások és technológiai változások állnak. E folyamatot a kínaiak indították el, míg Donald Trump hatalomra kerülésével az Egyesült Államok is felgyorsította a fejlesztéseket. A feltörekvő gazdaságok véleménye szerint most van itt az ideje, hogy jelentős összegeket fektessenek be ebbe a transzformációba.

Az Európai Unió eddig eltérő nézőpontból közelítette meg a helyzetet, azonban Németország legutóbbi döntése jelentős fordulatot hozott a régiós politikában. "Ez csupán egy átmeneti beruházás, amíg a struktúra átalakul" – fogalmazott a kormány. Korábban már hangsúlyozták, hogy a maastrichti kritériumok betartása miatt az EU lemarad a globális versenytársakkal szemben, hiszen az Egyesült Államok és Kína óriási összegeket fektetnek versenyképességük növelésébe, míg az uniós államok inkább a költségvetési megszorításokkal küszködnek.

Orbán Viktor az MKIK konferenciáján kifejtette, hogy a kulcskérdés a következő: az Európai Uniónak eddig a legfontosabb irányelve az volt, hogy a tagállamok költségvetési hiánya ne haladja meg a 3 százalékot. Azok az országok, amelyek ettől eltérnek, egy előre meghatározott szankciósorozattal néznek szembe. Rámutatott arra, hogy versenytársaink nem követik ezt a szabályt, sőt, évtizedek óta eltérnek tőle, és most elérkezett az idő, amikor az uniónak szembesülnie kell ennek az állapotnak a következményeivel.

A miniszterelnök beszédében külön hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt másfél évtized minden választási évében sikeresen csökkentette a költségvetési hiányt. Ezzel azt akarta érzékeltetni, hogy "elkötelezettek vagyunk a pénzügyi fegyelem fenntartása iránt". Ugyanakkor érdemes észrevenni, hogy a nemzetközi fejlemények tükrében a költségvetési hiány, amely korábban a gazdaságpolitika egyik kulcsfontosságú mutatója volt, a jövőben valószínűleg új értelmezést nyer.

Mindenesetre Orbán Viktor szerint az biztos, hogy a pénzpumpa első következménye az lesz, hogy "Európa közepén megkezdődik Németország újrafelfegyverzése. Lesz német hadsereg. Az lesz a legnagyobb egész Európában, nagyobb lesz mindenki másénál, és a mögötte álló ipari bázis, amit ebből a pénzből akarnak kiépíteni, az is messze nagyobb lesz mindenki másénál. Ilyet a II. világháború óta nem láttunk."

Bár a magyar konjunktúraérzeten egyáltalán nem látszik - Nagy Márton szerint az élelmiszer-infláció februárban felmehet akár 7 százalék fölé is - a kormány váltig állítja: az idei év az áttörés éve lesz, illetve a gazdaság fordulópontot ért el. A nemzetgazdasági miniszter ezt a Macronomx konferencián több pontban vezette le:

A legnagyobb kihívás ismét az infláció körül forgott. A reálbérek terén jelentős előrelépés történt, és sikerült leküzdeni a 2023-as reálbércsökkenést. "De vajon sikerült-e visszaadnunk a lakosságnak azt, amit az infláció elvitt? A válaszunk pozitív. Jelenleg a bérek magasabban állnak, mint az elmúlt három év inflációs rátája, hiszen a reálbér-emelkedés három év alatt 8,7 százalékot ért el. A jövedelmi kategóriák között a minimálbérnél tapasztaltuk a legnagyobb hatást, ahol 17 százalékos reálbér-növekedés következett be" - nyilatkozta a miniszter.

Az Index nemrég egy táblázatban mutatta be a magyar gazdaság legnagyobb problémáját. E szerint

2021 és 2025 januárja között négy év leforgása alatt a szóban forgó alapvető élelmiszerek átlagára 83,45%-os növekedést mutatott, ahogyan azt a KSH által közzétett statisztikák is tükrözik.

Az alapvető élelmiszerek fogyasztói átlagárának alakulása az elmúlt 5 év januárjában (forintban):

A szöveg egyedivé tételéhez javaslom a következő változtatásokat: **Eredeti szöveg:** Forrás: KSH **Egyedi változat:** Az információ forrása: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Ezen kívül bővítheted a szöveget egy rövid magyarázattal is, például: **Bővített változat:** Az alábbi adatok a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos statisztikáiból származnak, amelyek megbízható forrást jelentenek a gazdasági és társadalmi jelenségek elemzéséhez.

Ez a táblázat különösen releváns a közelgő választások fényében, hiszen a konjunktúraérzet jelentős hatással bírhat a politikai eredményekre, így a gazdasági növekedés másodlagossá válhat. Mint már többször is hangsúlyoztuk, a világjárvány utáni gazdasági helyreállítás a demokraták kezdeményezésére indult el az Egyesült Államokban, ám az ezt követő választási eredmények nem tükrözték ezt a javulást. Különösen szembetűnő, hogy világszerte a lakosság konjunktúraérzetének javítása egy rendkívül hosszú és összetett folyamat. Jelenleg a kormánynak a tényleges konjunktúraérzet kialakítása a választások miatt talán még fontosabb, mint a statisztikákban megjelenő gazdasági növekedés.

Ha az élelmiszer-infláció kérdésére fókuszálunk, a szerdai tudásunk döntő szerepet játszhat a kormány jövőbeli lépéseiben. Egyelőre még nem biztos, hogy a beavatkozás formája az ársapka lesz, hiszen más lehetőségek is szóba jöhetnek. Jelenleg annyit tudunk, hogy a hat legnagyobb élelmiszerlánc közül kettő már reagált a helyzetre, és Nagy Márton üzenete szerint "az árak kordában tartása érdekében további lépések szükségesek". A kiskereskedelmi szektor szereplőinek tehát érdemes figyelemmel kísérniük a fejleményeket.

Az Index információi szerint, több forrásból származó értesülések alapján, a kormány inkább arra összpontosít, hogy...

Formáld át a szöveget egyedi stílusban: - ahogyan azt már egy korábbi cikkünkben is említettük. Nagy Mártont részletesen faggattuk arról, hogy milyen okok húzódhatnak meg az élelmiszerárak folyamatos növekedése mögött. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az élelmiszer-ellátási rendszerünk nem működik-e elég hatékonyan, mivel vertikális integráció hiányában számos problémával küzd.

Nagy Márton kifejtette, hogy a termelők, különösen az alapanyagárak emelkedése miatt, gyakran kénytelenek árat emelni. Ez a gyakorlat azonban sokszor láncreakciót indít el, ahol a következő lépésben a kereskedők és beszállítók egyszerűen "ctrl+c, ctrl+v" módjára áthárítják a növekvő költségeket. Éppen ezért nem meglepő, hogy egy háromlépéses akciótervet dolgoztak ki az élelmiszerárak stabilizálása érdekében. Az első lépés az önkéntes árcsökkentés, amely a kereskedők és beszállítók felelősségére hárul. A második lépés a haszonkulcs maximalizálása, szintén a kereskedelmi szektor szereplőit célozva meg. Végül, a harmadik lépés, az árstop, szélesebb hatást gyakorol: ez a termelőtől kezdve minden egyes szereplő árképzését érinti, így próbálva megfékezni az áremelkedéseket.

"A jövő szerdai kormányülés keretében fogjuk megvitatni ezt a kérdést. Az önkéntes árcsökkentési javaslatunkra érkezett válaszok alapján a hat láncból kettő olyan kötelezettséget vállalt, amelyet érdemes figyelembe venni, míg a maradék négy nem tudott értékelhető ajánlatot tenni. Kíváncsian várjuk, hogyan reagál majd erre a kormány" - emelte ki a miniszter. Továbbá hangsúlyozta, hogy amennyiben nem tudjuk ezt az ajánlatot elfogadni, a következő lépés a haszonkulcs maximalizálása lesz. A tárcavezető azt is kiemelte, hogy az élelmiszer-infláción kívül fontos figyelmet fordítani a folyamatosan emelkedő banki számlavezetési díjakra is. "A kormány ezt is észlelte, és fontos lenne, hogy ne így folytassátok" - tette hozzá a miniszter.

A magyar gazdaságban hatalmas pénzügyi források állnak rendelkezésre: a vállalatoknál, a háztartásoknál és a bankoknál is jelentős hitelezési lehetőségek rejlenek. A feladatunk most az, hogy ebben az évben ezeket a tőkéket mozgásba hozzuk, és értelmes módon a gazdasági növekedés és a termelékenység érdekében hasznosítsuk. Ez nem csupán lehetséges, hanem kézzelfogható lehetőség is. Megvannak a szükséges szakembereink és programjaink, és bízom benne, hogy az önök oldalán is ott állnak azok a kijelölt vezetők, akikkel közösen végig tudjuk vinni ezt a gazdasági fellendülést célzó kezdeményezést.

- összegezte a magyar gazdaság jelenlegi állapotát Orbán Viktor.