Rendkívüli ütemben terjed az új befektetési hullám - De vajon van-e reális jövője?
Ez itt az "On the Other Hand" rovat, amely a Portfolio vélemények szekciója. Az itt megjelenő írások a szerzők egyéni nézőpontját tükrözik, és nem feltétlenül tükrözik a Portfolio szerkesztőségének hivatalos állásfoglalását. Amennyiben szeretne hozzászólni a témához, kérjük, küldje el írását a [email protected] e-mail címre. A közzétett cikkek megtekintéséhez keresse fel ezt a felületet.
Képzeljünk el egy világot, ahol egy New York-i irodaépület tulajdonjogának töredékét egyetlen kattintással megvásárolhatjuk Budapestről, ahol a kötvények valós idejű elszámolással cserélnek gazdát, és ahol a hagyományos pénzügyi rendszerek határait a blokklánc-technológia feszegeti. Ez nem sci-fi, hanem a tokenizált értékpapírok világa, amely 2019 óta viharos sebességgel formálja át a globális pénzpiacokat. A gazdasági szereplők számára izgalmas, ugyanakkor kihívásokkal teli korszak kezdődött, amely a kriptoanarchisták álmaitól a nagybankok stratégiai tervezőasztaláig ível. De mi is ez a forradalom, és miért érdemes rá odafigyelni?
Az RWA (real world asset, azaz valós világban létező eszközök) tokenizációja a hagyományos pénzügyi instrumentumok – mint például részvények, kötvények, ingatlanok, sőt még művészeti alkotások – blokklánc-technológián nyugvó digitális tokenekké való átalakítását foglalja magában. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy ezek az eszközök könnyebben kereskedhetők és átláthatóbbak legyenek, hiszen a blokklánc biztosítja a tranzakciók nyomon követhetőségét és biztonságát.
Ezek a tokenek a mögöttes eszközök tulajdonjogát vagy értékét képviselik, lehetővé téve számunkra, hogy egy többmillió dolláros ingatlant apró, digitális darabokra osszunk. Ezeket a darabokat bárki megvásárolhatja az év bármely napján, a nap 24 órájában, akár a világ bármely pontjáról. A célunk? Olyan kereskedést biztosítani, ami gyorsabb, olcsóbb és átláthatóbb, egyúttal globális hozzáférést nyújtva a pénzügyi piacokhoz, ezáltal demokratizálva azokat. Különösen vonzó, hogy a tokenizáció révén csökken a közvetítők szerepe, lehetőséget adva az egyéneknek arra, hogy közvetlenül, decentralizált rendszereken keresztül irányítsák a vagyonukat.
A technológia mögött olyan blokklánc-platformok állnak, mint az Ethereum, a Polygon vagy a Solana, de érdemes megjegyezni, hogy olyan fejlett rendszerek érkeznek, amelyek a Substrate technológiára épülnek, különösen rugalmasak a tokenizációs igények kiszolgálásában. A Substrate technológia moduláris felépítése lehetővé teszi, hogy a piaci szereplők, legyen szó bankokról, startupokról vagy egyéni befektetőkről, testreszabott, skálázható megoldásokat építsenek, amelyek egyszerre felelnek meg a szabályozási követelményeknek és a decentralizált rendszerek elvárásainak. Ez a rugalmasság kulcsfontosságú lehet a tokenizáció széleskörű elterjedéséhez, de ne szaladjunk ennyire előre.
A tokenizált értékpapírok kalandja 2019-ben indult, amikor a francia Societe Generale bank egy figyelemre méltó lépéssel 100 millió euró értékű kötvényt bocsátott ki az Ethereum blokkláncán. Ez a jelentős esemény új távlatokat nyitott meg, hiszen megmutatta, hogy a blokklánc technológia nem csupán a Bitcoin és a spekulatív kriptoeszközök világának színtere, hanem komoly lehetőségeket rejt magában a hagyományos pénzügyi eszközök digitális átalakításában is.
hanem a klasszikus pénzügyi megoldásoké is.
2019-ben a piac még csupán 60-80 millió dollárra volt értékelve, és mindössze néhány token létezett. Azonban 2020-ra a helyzet drámaian megváltozott: a piac ötszörösére nőtt, elérve a 366 millió dollárt. 2022-re pedig a növekedés még szembetűnőbb lett, hiszen a piac értéke már 19 milliárd dollárra ugrott, ami egyetlen év alatt húszszoros emelkedést jelentett.
2024-ben a tokenizáció forradalmi változásokkal robbant be a köztudatba. A valós eszközök digitális formában való tokenizálása vált a legnagyobb slágertémává, hiszen világszerte már több mint 50 milliárd dollárnyi hagyományos értékpapír, köztük 30 milliárd dollárnyi ingatlan is digitális tokenként létezik. Az olyan innovatív projektek, mint a Kraken tőzsde xStocks platformja, amely 2024 végére amerikai részvényeket – mint például Apple, Tesla, Meta, Nvidia – kínált nem amerikai befektetőknek, bizonyították, hogy a technológia valós körülmények között is sikeresen működik. Ezek a tokenek mögött valós részvények állnak, amelyeket szabályozott letétkezelők őriznek, ugyanakkor decentralizált blokklánc-alapú tárcákban szabadon mozgathatók, sőt a decentralizált pénzügyi (DeFi) protokollok keretein belül is felhasználhatók. Ez a szintű szabadság és rugalmasság különösen vonzó a decentralizáció hívei számára, mivel lehetőséget ad arra, hogy a hagyományos pénzügyi rendszerek merev kereteit átlépve új utakat fedezzenek fel. A tokenizációval nemcsak a pénz, hanem a lehetőségek határait is újraértelmezzük.
Mostanra kijelenthető, hogy2024-2025 a tokenizáció érettségének időszaka.
Az intézményi szereplők, bankok, alapkezelők, tőzsdék egyre nagyobb számban lépnek be. Érdemes felidézni, hogy a BlackRock, a világ legnagyobb alapkezelője, 2023-ban kísérleti jelleggel tokenizált egy ingatlanalapot, és vezérigazgatója, Larry Fink a tokenizációt "a következő generációs piacnak" nevezte. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 2021-ben 100 millió eurós kötvényt bocsátott ki az Ethereum blokkláncon, 2024-ben pedig az EU is tesztelt teljesen digitális kötvényeket. Japánban a Nomura által támogatott BOOSTRY platform 2024-ben 46,4 milliárd jen (kb. 330 millió dollár) értékben bocsátott ki tokeneket, főleg ingatlan projektekre.
Nem minden projekt mondható sikeresnek. Az alacsony likviditás komoly problémákat okoz: sok token másodlagos piacán szinte alig zajlik kereskedelem, a havi forgalom 2024 elején mindössze néhány millió dollárra rúgott. Olyan korai platformok, mint az OpenFinance Network, megszűntek, míg a tZERO lendülete jelentősen csökkent. Technikai problémák is felléptek: egy európai tokenizált ingatlan kibocsátásának folyamata egy okosszerződés hibája miatt újraindításra szorult.
A tokenizáció globális elterjedését a szabályozási keretek sokszínűsége gátolja. Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) a tokeneket klasszikus értékpapírként kezeli, ami szigorú megfelelési követelményeket von maga után. Például 2021-ben a Binance "stock token" szolgáltatását leállították, mivel nem felelt meg az előírásoknak. Paul Atkins érkezésével a SEC új irányt vehet, ami remélhetőleg egy átláthatóbb szabályozási környezet kialakulását hozza magával. Az Európai Unió egyelőre aktívan lépéseket tesz: a 2023-ban bevezetett MiCA rendelet és a DLT Pilot program lehetőséget biztosít a blokklánc-alapú kereskedés tesztelésére, míg Németország és Luxemburg már módosította törvényeit a digitális értékpapírok hivatalos elismerése érdekében. Ázsiában Szingapúr és Hongkong innovatív sandbox programokkal vonzza a projekteket, míg Japán már 2020-2021-ben legalizálta a tokenizált értékpapírok kibocsátását.
A decentralizáció során a szabályozási bizonytalanság egy paradox helyzetet teremt: egyszerre gátolja és ösztönzi a fejlődést. A szigorú felügyeleti ellenőrzés megakadályozza a decentralizált rendszerek természetes kibontakozását, míg a világos szabályozási keretek lehetőséget biztosítanak a nagyobb befektetői bizalom és a piaci részesedés növelésére. Itt lépnek be a Substrate-alapú megoldások, amelyek testre szabható architektúrájuknak köszönhetően képesek alkalmazkodni a különböző joghatóságok elvárásaihoz, mindezt a decentralizált elvek megőrzése mellett.
A tokenizációs folyamatok nem mentesek a kockázatoktól.
Az okos szerződések sebezhetőségei, a hackertámadások és a privát kulcsok elvesztése komoly anyagi károkat okozhatnak. A likviditás hiányossága miatt sok token gyakorlatilag vevő nélkül marad, míg a jogi bizonytalanságok megnehezítik a határokon átnyúló kereskedelmet. A szabályozó hatóságok a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatai miatt szigorúbb intézkedéseket hozhatnak, ami csökkentheti a decentralizált rendszerekben rejlő szabadságot. Egy 2023-as amerikai ügy, a Tornado Cash elleni fellépés jól tükrözi, hogy a hatóságok nem haboznak beavatkozni, ha olyan tevékenységet észlelnek, amely nem feltétlenül illegális, de mégis szabályozatlan (később a Tornado Cash alkotóival szembeni vádakat ejtették).
Ugyanakkor a kriptoanarchista törekvések, a közvetítők kiiktatása, az egyéni kontroll és a globális hozzáférés tovább hajtja a tokenizációt. A DeFi protokollok integrációja például lehetővé teszi, hogy egy tokenizált részvényt fedezetként használjunk stablecoin-hitelekhez, ami a hagyományos piacokon elképzelhetetlen. Ez a szabadság azonban új kockázatokat is hoz: például a túlzott tőkeáttétel pénzügyi stabilitási problémákat okozhat, erre a Nemzetközi Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) is felhívta a figyelmet.
A szakértők egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy a tokenizáció a következő évtized során drámai mértékben növekedhet. A Boston Consulting Group előrejelzése szerint 2030-ra a piac mérete elérheti a 16 000 milliárd dollárt, míg más, optimistább becslések akár 30 000 milliárd dolláros értéket is valószínűsítenek, ami a globális GDP 10%-át jelenti. A mesterséges intelligencia és a dolgok internete (IoT) összekapcsolódása forradalmasíthatja ezt a területet: az AI segítségével valós időben kezelhetők a portfóliók, míg az IoT automatikusan frissítheti a tokenek értékét, például ingatlanok esetében szenzorok által gyűjtött adatok alapján.
Megállapítható, hogy a tokenizált értékpapírok piaca 2025-ben még nem robbant be véglegesen, de már kirajzolódnak a trendek. A legtöbb befektető még csak ismerkedik ezzel a világgal, azonban a technológia felnőtt. A következő lépés már nem a "hogyan", hanem a "miért" kérdése lesz.
Az okos szerződések által lehetővé tett automatizált osztalékfizetés, a másodlagos piacok folyamatos hozzáférhetősége és a valós idejű auditálhatóság mind olyan előnyök, amelyeket a hagyományos rendszerek csupán magas költségek mellett, közvetítők bevonásával tudnak biztosítani. A tokenizáció nem csupán a globális befektetők számára nyújt belépést a piacra, hanem arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövőbeli rendszerek sikeressége azon múlik, hogy képesek legyünk elhagyni a régi struktúrák digitális másolását, és helyette új, nyitottabb, igazságosabb és emberközpontú megoldásokat kialakítani.
A tokenizáció nem csupán technológiai kérdés. Ez a gazdasági szuverenitás, az átláthatóság és a hozzáférés új korszakát nyithatja meg. A siker kulcsa, hogy a valós igények és érdekek hogyan találják meg a közös nevezőt. Kérdés azonban, hogy a jövő piacait demokratikusan formált, kódba öntött szabályok vezérlik-e majd, vagy e vízió beteljesülése túl ambiciózus elképzelés?
A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. Forrás: Getty Images.
Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, hogy a jogi részletek iránt érdeklődők tájékozódjanak alaposan a vonatkozó szabályozásokról.
