Furcsa csata bontakozik ki a szomszédságunkban - Vajon a magyarok formálhatják meg Románia jövőjét?
Vasárnap kerül sor a romániai elnökválasztás második fordulójára, amely az eddigi közvélemény-kutatások alapján igazán kiélezett versenyt ígér. Két "rendszeren kívüli" jelölt méri össze tudását: Nicușor Dan, a progresszív bukaresti főpolgármester, aki függetlenként indul, és George Simion, a magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, aki az első fordulóban diadalmaskodott. Habár a román félelnöki rendszer keretein belül az államfő jogkörök terén nem rendelkezik széles hatáskörökkel, a kormány lemondása következtében a parlamenti erőviszonyokban is jelentős átrendeződések várhatóak.
Állandósult válságban kerül sor Romániában vasárnap az elnökválasztás második fordulójára. Eredetileg tavaly november 24-én tartottak elnökválasztást, ezt azonban két nappal a második forduló előtt az alkotmánybíróság - vitatható módon - törölte. Az ok: a győztes független szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu kampányát a román hírszerzés szerint Oroszország tolhatta meg.
A december 1-jén megrendezett parlamenti választások után megalakult centrista kormánykoalíció május 4-ére és 18-ára tűzte ki a megismételt elnökválasztást. Ezen a rendezvényen azonban Georgescu a választási bizottság döntése miatt nem vehetett részt. Helyette a szélsőjobboldali csoportok - amelyek a parlamenti választásokon a mandátumok körülbelül egyharmadát szerezték meg - George Simion, az AUR elnöke mögé sorakoztak fel, aki a november 24-én elhalasztott választáson csupán a negyedik helyen végzett. Simion többször is hangsúlyozta, hogy amennyiben megválasztásra kerül, Georgescut szeretné miniszterelnökké kinevezni, amit Georgescu nem utasított vissza.
A novemberi elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló alkotmánybírósági határozatot kritizálók szerint a testület döntése világosan politikai indíttatású volt. Sokan úgy vélik, hogy a román politikai tájképet a rendszerváltás óta meghatározó Szociáldemokrata Párt (PSD) befolyása érvényesült a háttérben. Érdekesség, hogy az alkotmánybíróság elnöke, Marian Enache, korábban maga is szociáldemokrata szenátor volt. Ezen elmélet szerint a választási eredmények megsemmisítésére azért került sor, mert a PSD által támogatott jelölt, Marcel Ciolacu - aki azóta lemondott - nem jutott be a második fordulóba a novemberi választáson.
Amennyiben valóban politikai manipuláció húzódott a háttérben, a dolog balul sült el. Georgescu és Simion novemberben együtt összesen 36 százalékot kaptak a később törölt elnökválasztáson, míg az AUR elnöke május 4-én már 40,96 százalékot szerzett. Ez azt jelenti, hogy ha az alkotmánybírósági határozat célja a szélsőjobboldali erők előretörésének megakadályozása volt, akkor a valóságban éppen az ellenkező hatást érték el: a radikális mozgalmak még inkább megerősödtek.
A legfrissebb második fordulóban egy érdekes fejlemény figyelhető meg: a kormánypártok jelöltje ezúttal nem jutott be a versenybe. Az előző, novemberi első fordulóban a korrupcióellenességet hirdető, Nyugat-barát liberális, de a hagyományos politikai rendszer keretein kívül álló Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi a második helyen végzett. Mostani második fordulóba a Nicușor Dan került, aki az USR egyik alapító tagja volt, de később nézeteltérések miatt kilépett a pártból. Érdekesség, hogy a kampány során az USR most újra mögé állt, nem pedig saját elnökét, a szintén induló Lasconit támogatta. A három kormánypárt – a PSD, a konzervatív Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – közös jelöltje, Crin Antonescu csupán a harmadik helyen végzett.
Vagyis mind Simion, mind Dan szemben áll az eddigi romániai establishmenttel, csak míg előbbi nacionalista, populista, euroszkeptikus, utóbbi nyugatos, progresszív oldalról bírálja a fennálló rendszert.
A december 1-jei választások következményeként létrejött centrista kormánykoalíció váratlanul összeomlott. Marcel Ciolacu miniszterelnök a választások másnapján bejelentette lemondását, és a PSD is úgy döntött, hogy távozik a kormányból. Jelenleg Romániának nemcsak állandó elnöke, hanem állandó miniszterelnöke sincs, mindkét pozícióban ideiglenes hivatalviselők látnak el feladatokat. Miközben a PNL és az RMDSZ Dant támogatják, a PSD háza táján akkora káosz és megosztottság uralkodik, hogy a párt nem tudott mögé állni egyetlen elnökjelöltnek sem.
Akár Simion, akár Dan győz a második fordulóban, várható, hogy a parlamenti erőviszonyok is megváltoznak, annak ellenére, hogy egyik elnökjelölt sem támogat egy előrehozott parlamenti választást. A bukaresti főpolgármester azt szeretné, ha a nyugatos erők összefognának és koalíciós kormányt alakítanának - ez a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a kisebbségi képviselők koalícióját jelentené, és biztos parlamenti többséget eredményezne. Dan már meg is nevezte, hogy a jelenlegi ideiglenes államfőt, a PNL-párti Ilie Bolojant látná szívesen a miniszterelnöki székben. A progresszív jelölt győzelme esetén tehát alapvetően nem változna meg a politikai irányvonal, de az államfő hatalma minden bizonnyal megerősödne egy meglehetősen színes kormánykoalícióval szemben.
Más forgatókönyv valósulna meg, ha Simion nyerne, mivel a szélsőjobboldali erőknek mindössze egyharmada képviselteti magát a Szenátusban és a Képviselőházban. Ilyen körülmények között...
Egy elnökpárti parlamenti többség kizárólag akkor alakulhatna meg, ha a PSD képviselőinek jelentős hányada vagy kívülről biztosítaná a támogatását egy radikális kormány számára, vagy akár csatlakozna is a koalícióhoz az AUR, valamint a tőle jobbra elhelyezkedő SOS Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT) nevű politikai alakulatokkal egyetemben.
Egy ilyen forgatókönyv nem teljesen kizárt, de mindkét fél részéről a politikai elvek súlyos feladását jelentené. A szélsőjobboldali pártok népszerűségük jelentős részét a PSD által képviselt establishment ellen irányuló fellépésükből nyerték, míg a PSD, mint balközép és Nyugat-barát erő, nehezen tudná megmagyarázni, hogyan kerülhetne összeállásba alapvetően Nyugat-ellenes politikai csoportokkal. Ez még akkor is problémás, ha a PSD szavazói között kimutathatóan fellelhetőek a radikális nézetek iránti vonzalmak. Ezen kívül a PSD számára az európai szocialista pártcsalád keretein belül is nehéz lenne indokolni egy szélsőjobboldali koalíciót, noha Robert Fico, a szocialista szlovák miniszterelnök, már két alkalommal is hasonló lépést tett, amely végül felfüggesztéshez vezetett.
Elméletileg elképzelhető, hogy Simion győzelme ellenére egy centrista koalíció alakulhat. Ez a francia politikai rendszerből ismert "társbérlet" (cohabitation) azonban egy félelnöki berendezkedésben komoly kihívások elé állíthatja az ország irányítását. Simion csütörtökön egy átfogó egységkormány létrehozását ígérte, de az még kérdéses, hogy ez pontosan milyen formát ölt majd. A szélsőjobboldali jelölt azt is felvetette, hogy elnökválasztási riválisa is részt vehetne a kormányzásban, ami további izgalmakat hozhat a politikai tájba.
Miközben Dan határozottan elvetette az előrehozott választások ötletét, hangsúlyozva, hogy Romániának nem lenne szüksége újabb zűrzavarra, Simion nem zárta ki ennek a lehetőségét, ha a helyzet úgy hozza. Az elnök jogi keretek között, a román alkotmány 89. cikkelyének értelmében, akkor léphet a parlament feloszlatásához, ha 60 napon belül kétszer is kudarcot vallanak a kormányalakítással.
A Dan és Simion közötti verseny rendkívül szorosra fordult, így a magyar kisebbség szerepe egyre fontosabbá válik. Az RMDSZ támogatottsága révén körülbelül 5%-nyi szavazat sorsa forog kockán. Nem meglepő, hogy mindkét jelölt igyekszik a saját módján elérni a romániai magyar közösséget.
Az RMDSZ egyértelműen letetette a voksát Dan mellett, de ez inkább egy Simion elleni kiállás, mintsem a bukaresti főpolgármester őszinte támogatása. A magyar párt kampányszlogenje a "STOP Simion", ami jól jelzi, hogy az RMDSZ protestszavazatra kéri a magyarokat, ahogy 2000-ben is, amikor a szociáldemokrata Ion Iliescu melletti szavazásra buzdított az elnökválasztás második fordulójában Simion szellemi elődjével, a nacionalista, magyarellenes Nagy-Románia Párt néhai vezetőjével, Corneliu Vadim-Tudorral szemben. (Vadim-Tudor nagyobbik lánya, Lidia Vadim-Tudor jelenleg az AUR képviselője.)
Simion rovásán meglehetősen sok van, már ami a magyar kisebbséget érinti. Az AUR megalakulása évében, 2019-ben éppen azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az úzvölgyi első világháborús osztrák-magyar katonatemetőben egy illegálisan emelt román emlékművet akart "megvédeni" a tiltakozó magyar kisebbséggel szemben. Simion, aki maga is megjelent Úzvölgyében, később sem rejtette véka alá, hogy nem tetszik neki, hogy a magyarok kisebbségi jogaikat akarják gyakorolni, például kikelt a székely himnusz éneklése ellen, vagy éppen "etnikai terroristának" nevezte az RMDSZ-t. Simion egyébként a román szélsőséges futballultraszcénából emelkedett ki, amely közismert erős magyar- és általában kisebbségellenességéről.
Ami mégis némi esélyt ad Simionnak magyar szavazatok megszerzésére, az az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a tihanyi apátságban elmondott május 10-i beszédében Simion egy kereszténységgel kapcsolatos nyilatkozatára úgy reagált, "teljesen egyetértünk". Simion később román felirattal fizetett hirdetésként kezdte terjeszteni a Facebookon a magyar kormányfő beszédéről készült videó vonatkozó részét, kifejezetten a magyarlakta romániai régiókra célozva.
Nicușor Dan maga is igyekszik megszólítani a magyar kisebbséget. A magyaroknak szóló üzeneteiben hangsúlyozza például erdélyi származását (fogarasi születésű), és kijelentette, a romániai magyaroknak is joguk van beleszólni abba, milyen irányba haladjon az ország. Dan az első forduló, majd a második forduló előtt is interjút adott a Krónika nevű romániai magyar lapnak. A csütörtökön megjelent Krónika-interjúban figyelmeztetést is küldött a magyar kisebbségnek: szerinte Simion győzelme esetén felfüggeszthetik a Romániának járó európai uniós forrásokat,
és ahogyan azt a történelemből tudjuk: mit tesznek a szélsőségesek, ha a gazdaság rosszul működik és az emberek szenvednek? George Simion bűnbakot fog keresni. A magyar közösség kéznél van mint bűnbak. Tanúi lehetünk az etnikai erőszak visszatérésének, mint a '90-es években. Úgy hiszem, a magyar közösség emlékszik ezekre a konfliktusokra, és senki sem akar visszatérni azokhoz az időkhöz
- nyilatkozta.
A második fordulós kampány során végzett felmérések eredményei érdekes trendeket tükröznek, amelyek arra utalnak, hogy...
A kezdetben sokkal nagyobb esélyekkel induló Simion helyett Dan látványos fejlődést mutatott, és a legfrissebb felmérések szerint már a bukaresti főpolgármester győzelme tűnik valószínűbbnek.
Most már a fogadóirodák is a progresszív jelölt győzelmére tippelnek. Dan népszerűségének növekedése annak is betudható, hogy Simion azon ígérete ellenére, hogy az összes jelölti vitán részt fog venni, csak egyre ment el, további négy televíziós vitán a progresszív jelölt egy üres szék társaságában mondhatta el saját programját.
A szélsőjobboldali jelölt, Simion, miközben az elnökválasztási láz fűtötte Lengyelországba és Olaszországba utazott, európai politikai pártcsaládja, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) tagpártjainak vezetőivel találkozott. Lengyelországban a Jog és Igazságosság (PiS), Olaszországban pedig az Olaszország Fivérei (FdI) fogadták. Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni, Simion egyik legfontosabb nyugati támogatója, így az ő találkozójuk különösen jelentős volt. Nem csupán politikai szövetségeseit kereste fel, hanem olaszországi látogatása a jelentős romániai diaszpóra miatt is kiemelkedő. A román diaszpóra tagjai közül több mint 60 százalék támogatta Simiont az első fordulóban, míg Nyugat-Európában ez az arány akár 70 százalék fölé is emelkedett. Például Németországban a kint élő románok 74, Olaszországban és Spanyolországban 73, Ausztriában 68, Nagy-Britanniában 64, Franciaországban pedig 62 százalékos támogatottsággal bír, míg a világ más részein túlnyomórészt Dan győzelme volt a jellemző.
Az AtlasIntel legújabb közvélemény-kutatása pénteken került nyilvánosságra, és érdekes eredményekkel szolgál: Dan a hibahatáron belül, 48,7%-os támogatottsággal vezet, míg az AUR-vezér 47,8%-ot kapott, ami azt jelzi, hogy a verseny igazán szorosnak ígérkezik. Az adatok szerint 1,7% nyilatkozott úgy, hogy biztosan elmegy szavazni, de még nem döntöttek a jelöltjük mellett. Érdekes, hogy a diaszpórában Dan már 52%-kal ellentétben, 47%-os támogatottságot élvez, ami figyelemre méltó eltérés a belföldi adatokhoz képest.
Dan csapata és a szakértők egyetértenek abban, hogy a választási részvételi arány kulcsfontosságú tényező lesz. Az első fordulóban 53 százalékos részvételt tapasztaltunk, de a második fordulóban ennél magasabb arányra lehet számítani – ezt támasztják alá az első külföldi részvételi adatok is, mivel a világ más részein már román idő szerint csütörtök este megkezdődött a szavazás. Elemzők véleménye szerint, ha a részvétel meghaladja a 60 százalékot, Dan esélyei jelentősen megerősödnek Simionnal szemben.
