Sokan látogatnak el Romániába a határ menti vásárlások kedvéért, és a schengeni csatlakozás még csak most van a küszöbön.

A határsáv települései között már most is pezsgő kapcsolatok alakultak ki: a magyar oldalon élők gyakran átjárnak Romániába, hogy ott tankoljanak, míg a romániai látogatók elsősorban ingatlanvásárlás céljából érkeznek, hiszen a magyar falvakban sokkal vonzóbbak az árak, mint a túloldalon.

Románia schengeni csatlakozása várhatóan felgyorsítja az évtizedek óta tartó integrációs folyamatot a román-magyar határon. Az eddigi tapasztalatok alapján a román oldal nagyvárosaiból sokan választották a határ másik oldalát, és ez nem csupán a magyar nemzetiségűekre vonatkozik. Biharkeresztesen a helyi polgármester nyilatkozata szerint az elmúlt tíz évben több száz új lakó érkezett, ami jól mutatja a határon átnyúló mozgás növekvő tendenciáját.

Biharkeresztes életében kulcsfontosságú szerepet játszott az átköltözés, ami sok család számára új lehetőségeket teremtett. Az itt vásárolt házakban tervezték jövőjüket, hiszen sokan úgy döntöttek, hogy itt alapítanak életet. Természetesen vannak, akik csak ingázni járnak dolgozni, és olyanok is akadnak, akik a gyermekeiket Nagyváradra viszik óvodába vagy iskolába, de a helyiek jelentős része már teljes mértékben itt éli mindennapjait – mondta Dani Béla Péter. Hozzátette, hogy Biharkeresztes hagyományosan Nagyvárad közvetlen vonzáskörzetéhez tartozott egészen Trianonig, amikor is a határvonal újrarajzolása sok családot távolított el egymástól. Az utóbbi évtizedekben azonban a kapcsolat a nagyváros és a környező, Magyarországhoz tartozó települések között fokozatosan újjáéledt.

Bár a legtöbb új lakó magyar származású, Biharkeresztesen manapság már megszokott, hogy az eladó ingatlanokat magyar és román nyelven is hirdetik. A népvándorlás jelenségét a határon túli Nagyvárad karácsonyi vásárán tapasztaltuk meg, ahol egy árus részletesen osztotta meg velünk a helyzet hátterét.

"Tizenötezer euróért itt lehet venni egy fél hektáros területen lévő, 250 négyzetméteres házat. Jó, azért fel kell újítani, nyilván. Ezt Magyarországon meg lehet venni a feléért, és a különbség az, hogy itt nincs kiépítve az infrastruktúra, ott viszont már ki van építve az infrastruktúra, be van vezetve a csatorna, az áram" - magyarázta Kállai Éva, aki nagyváradi, és bár élt Magyarországon és Franciaországban is, a legjobban a szülőföldjén érzi magát.

Nagyvárad romániai agglomerációjában tehát kifejezetten drága házat venni, a határ túloldalán lévő településeken viszont olcsó, mert azok egészen más helyzetben vannak, hazai szemmel félreeső helynek számítanak. Biharkeresztesre közel három óra eljutni Budapestről autóval, vonattal pedig 3 és fél, már ha nem késik a járat. A legközelebbi hazai nagyváros, Debrecen 1 óra kocsival és 2 óra tömegközlekedéssel. Innen tényleg a legközelebbi jelentős város Nagyvárad, ahová nagyjából fél óra alatt át lehet érni busszal. Igaz, a busz elég ritkán jár, és határellenőrzésen is át kell esni - most még.

A határnyitás után persze még gyorsabb lesz a közlekedés a két ország között. Könnyen lehet, hogy ez az ingatlanárak emelkedésével jár majd a magyar oldalon, ahová sok román is átköltözhet, nagyjából úgy, ahogy a pozsonyiak közül is sokan költöztek be a magyarországi Rajkára. A helyi románok már nagyon hosszú ideje vártak az ország schengeni csatlakozására, ami megkönnyíti majd az átjárást.

"Már régóta esedékes volt, hogy csatlakozzunk a schengeni övezethez. Itt az ideje, hogy kihasználjuk ezt a lehetőséget, ami rengeteg új horizontot nyit meg, különösen a gazdasági szempontból. Személy szerint különösen örömmel tölt el, hogy a jövőben nem kell hosszú órákat várakoznom a határon" - osztotta meg velünk véleményét Adrian, egy nagyváradi egyetemista, miközben a sétálóutcában barangoltunk.

A román oldalon élőkkel szemben a magyarországiak nem az olcsó ingatlanokat keresik a határ túloldalán, sokkal inkább jellemző az, hogy vásárolni vagy tankolni járnak át. A határtól mindössze néhány kilométerre, Nagyvárad közelében van egy nagy bevásárlóközpont, ahol ottjártunkkor is több magyar rendszámú autó állt a parkolóban. Romániában jelenleg 9 százalékos áfa van az élelmiszereken, úgyhogy sokan még úgy is olcsóbban tudják itt megoldani a bevásárlásukat, hogy többet kell utazni a boltig, mintha otthon mennének el. A benzinnek pedig jelenleg nagyjából 20 forinttal olcsóbb literje.

Számos olyan ember él Magyarország területén, akik a határ túloldalán, például Nagyvárad ipari parkjában keresik a kenyérkeresetüket. Ők talán a legnagyobb áldozatai a jelenlegi helyzetnek, legalábbis a helyi közösség tagjai közül. Minden nap ingázniuk kell, és ha a határon valamilyen fennakadás lép fel, könnyen lehet, hogy elkésnek a munkahelyükről. Az általunk megkérdezett ingázók tapasztalatai alapján a személyautók általában viszonylag gyorsan átjutnak, de időnként előfordul, hogy akár fél órát is várakozniuk kell.

A kamionosok helyzete még rosszabb: ők néha akár egynapos várakozásra is kényszerülnek az átkelőkön. Ez azonban már nem lesz sokáig így. Január elsején a rendőrök levonulnak a határról, és bár fél éven keresztül még szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartanak majd, a terv az, hogy idővel ezek is megszűnnek.