Hogyan egyeztethető össze az újraiparosítás a klímacélokkal?

A zöld átmenet számos gazdasági és versenyképességi előnnyel jár, amelyek alapvetően átalakítják a piacokat és a vállalatok működését. Először is, a fenntartható technológiákra való áttérés csökkenti a hosszú távú költségeket, hiszen az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata mérsékli az üzemeltetési kiadásokat. Ezen kívül a zöld gazdaság új munkahelyeket teremt az innovatív iparágakban, mint például a megújuló energia, az elektromobilitás és a körkörös gazdaság. Ez a munkaerőpiac dinamizálódását eredményezi, hiszen új készségekre és szakértelemre van szükség. A zöld átmenet emellett növeli a versenyképességet is, mivel a fenntartható gyakorlatokat alkalmazó vállalatok gyakran kedvezőbb piaci helyzetbe kerülnek, mivel a fogyasztók egyre inkább preferálják a környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat. A fenntarthatóbb működés tehát nemcsak etikai, hanem gazdasági szempontból is előnyös. Végül, a zöld átmenet hozzájárul a vállalatok reputációjának növeléséhez, hiszen a társadalmi felelősségvállalás és a környezettudatos működés ma már alapvető elvárás a fogyasztók részéről. Azok a cégek, amelyek aktívan részt vesznek a zöld kezdeményezésekben, könnyebben építenek ki tartós kapcsolatokat ügyfeleikkel és partnereikkel, ezáltal erősítve piaci pozíciójukat. Összességében a zöld átmenet nem csupán környezeti szempontból fontos, hanem a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a társadalmi jólét szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.

A Green Policy Center (GPC) klímapolitikai szakmai műhelyének tanulmányára támaszkodva elmondható, hogy a klímapolitikai célok megvalósítása nemcsak hogy nem hátráltatja az ipari versenyképességet, hanem éppen ellenkezőleg, jelentős előnyöket is nyújt a gazdasági szektor számára.

növeli az energiaszuverenitást, munkahelyeket teremt, és növeli a válságokkal szembeni ellenállóképességet.

A tanulmány összegzése alapján Magyarországon 2019 óta három kormányzati megrendelésű és két nem kormányzati szervezet által végzett kutatás vizsgálta a klímasemlegesség átmenetének gazdasági hatásait, valamint a költség-haszon elemzését. Ezek között szerepel a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia, a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ kormányzati megbízás alapján készült elemzése, valamint a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT). Emellett a CAN Europe és a McKinsey&Company közös kutatása is hozzájárult a téma megértéséhez.

Összességében mind az öt eredmény enyhén kedvező kimenetelt mutatott:

magasabb GDP, több munkahely, az elkerült költségek meghaladják a beruházási költségeket.

Mindehhez hazánknak igen komoly pénzügyi forrásai állnak rendelkezésre a jelenlegi évtizedben. Ezzel szemben, a nem-cselekvésnek jelentős negatív gazdasági hatásai lehetnének: egy friss tanulmány szerint akár 50%-os globális GDP-csökkenést eredményezhetnek a század végéig egy "ölbe tett kéz" (business as usual) forgatókönyv esetén. Egy másik kutatás is hasonló eredményekre (60%) jutott, eszerint Európa GDP-je már 2050-re 11,2%-kal csökkenhet.

A GPC összegyűjtötte a legfrissebb információkat a hazai ipar alakulásáról, valamint arról, hogyan lehetne javítani az új vagy bővülő ipari létesítmények hatékonyságát. Jelenleg Magyarországon több jelentős gyárberuházás van folyamatban, amelyek közel állnak ahhoz, hogy megkezdjék az üzemszerű termelést. Az új debreceni BMW gyár várhatóan már 2025-ben beindítja a sorozatgyártást, míg a kecskeméti Mercedes-gyár bővítése, amely megduplázza az eddigi termelési kapacitást, 2026 elején indulhat el. E fejlesztések lehetőséget teremtenek arra, hogy Magyarország évente körülbelül egymillió autót gyártson, így a magyar ipar új szintre léphet – áll a jelentésben.

Ezzel hazánk az autógyártó EU tagállamok között a legjobb öt közé emelkedik. A szegedi BYD elektromosautó-gyár várhatóan még tovább fokozza ezt a pozíciót a következő években. Az akkumulátorgyártás terén pedig idénre várható a debreceni CATL gyár első szakaszának megkezdése. Emellett több más gyárépítési projekt is zajlik ebben az iparágban. A 2023-27-es Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében megfogalmazott támogatások révén az élelmiszeripar is jelentős fejlődés előtt áll, és a hadiipar is komoly átalakuláson megy keresztül.

az elemzés rámutat arra, hogy 2018-tól kezdődően az energiahatékonyság fokozatos javulásának következtében egy lassú, de észlelhető csökkenés indult meg az ipar üvegházhatású gázkibocsátásában, még a Covid19 által okozott átmeneti zavarok fényében is. E folyamatot az energiaválság felgyorsította 2022-ben és 2023-ban, amikor a termelés átmeneti csökkenése is hozzájárult a jelenséghez. Azonban a gazdasági helyzet kedvezőbbé válásával és az újraiparosítás aktuális hullámával úgy tűnik, hogy a tendencia folytatódik, új lehetőségek nyílnak meg az ipar számára a fenntarthatóbb működés irányába.

A szektor üvegházhatású gázok kibocsátása várhatóan 2030-ig emelkedni fog, és ezzel a hazai iparágak között egyedülálló helyzetet foglal el.

A NEKT 2024-es felülvizsgálatához készült előrejelzések szerint 2050-re az ipar válik a legnagyobb üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátó ággá. Egy friss szakmai elemzés alapján, amely az ipari szektort vizsgálja, arra számítanak, hogy a 2025-2029 között megvalósuló új vagy bővülő ipari létesítmények Magyarország ÜHG kibocsátását 2030-ra körülbelül 2,22 millió tCO2e-vel növelhetik, ha a tervek szerint építik meg őket. Ez a növekedés a 2030-ra prognosztizált összes üvegházhatású gáz kibocsátás körülbelül 5%-át teszi ki, ami kiemelkedő fontosságú a 2030-as klíma- és energiapolitikai célok elérésének szempontjából.

A kutatás hangsúlyozza, hogy az ipari szektor általában 30-40 éves beruházási ciklusokban tervez, ami azt jelenti, hogy a jelenleg épülő új üzemek várhatóan még a 2050-es klímasemlegességi célkitűzés időpontjában is működnek majd Magyarországon. Ezért kulcsfontosságú, hogy ezek az üzemek fenntartható és jövőorientált módon épüljenek meg, hiszen a hosszú távú hatások jelentősége elengedhetetlen a környezeti célok elérésében.

A szakmai műhely nyolc javaslatot fogalmazott meg az új vagy bővítésen áteső gyárak elhelyezésére, tervezésére, energiaellátására, helyi gazdaságra gyakorolt hatásaira nézve, illetve az elkerülhetetlen ÜHG-kibocsátások elnyeletésére és ellentételezésére vonatkozóan: