Svájc egy újabb lépést tesz az EU-tagság irányába, és már csak egy lábnyira van a küszöbtől.
Svájc történelmi jelentőségű megállapodás küszöbén áll az Európai Unióval, amely új alapokra helyezné az ország egységes piachoz való hozzáférését. A tervezet komoly engedményeket követel: évi több százmillió eurós befizetést és az uniós jog átvételét, uniós bírósági kontroll mellett. A döntésről népszavazás fog határozni, miközben egyre erősebbek a szuverenitásukat féltő svájci ellenhangok - számolt be a Financial Times.
Svájc több mint tíz év tárgyalás után megállapodást kötött az Európai Unióval, hogy fenntartsa és bővítse hozzáférését az egységes piachoz - de az ár nagy.
A tervezett keretmegállapodás arra kötelezné az alpesi országot, hogy hat alapvető területen dinamikusan alkalmazza az uniós jogszabályokat, mindezt évi 375 millió eurós támogatás mellett.
Svájc nem gyakorolhat befolyást a szabályok kialakításában, azonban kötelezően végre kell hajtania azokat; ellenkező esetben szankciókkal kell szembenéznie. Az ügyet 2027-ben népszavazásra terjesztik elő, de az ellenállás már most is egyre fokozódik.
A megállapodás kulcskérdései emlékeztetnek a brexit körüli vitákra: pénzügyi hozzájárulás, az uniós állampolgárok bevándorlásának könnyítése, valamint az Európai Bíróság szerepe.
Bár a vitarendezést független választottbíróság végezné, EU-joggal kapcsolatos ügyekben a döntést kötelezően az uniós bíróság mondaná ki. Ez komoly aggodalmakat váltott ki Svájcban, ahol a közvetlen demokrácia elve mélyen beágyazott.
A bírálatok alapján a jogátvétel és az EUB-kötelezettségek a szuverenitás csorbulásához vezethetnek.
Az egyezmény támogatói hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi kaotikus kétoldalú rendszer helyett egy átláthatóbb jogi keretet biztosítana az Európai Unióval való gazdasági kapcsolatok számára. Ennek eredményeként Svájc újra részesülhetne az Erasmus és a Horizon Europe programok előnyeiből, valamint bekapcsolódhatna az Euratom tevékenységeibe is. Jean Keller, genfi befektetési szakértő, a lapnak kifejtette, hogy egy stabil keretmegállapodás "évtizedek óta húzódó drámának" vethetne véget. Véleménye szerint elengedhetetlen az EU-val való üzleti kapcsolatok feltételeinek intézményes rendezése.
Ezzel ellentétben a szélsőjobboldali SVP és az euroszkeptikus Kompass/Europa mozgalom képviselői úgy vélik, hogy nem indokolt a szorosabb integráció.
Philip Erzinger, a vezetőjük, meggyőződése, hogy a jelenlegi rendszer lehetőséget biztosít külföldi munkaerő alkalmazására, és hogy az új megállapodás csupán gyengítené Svájc versenyképességét. Az aláírásgyűjtés már folyamatban van, hogy előkészítsék a népszavazás kiírását. A kormány célja, hogy legkésőbb 2027 júniusáig megtartsa a voksolást; ellenkező esetben a választások miatt a döntés 2028-ra csúszhat.
Az Európai Unió világosan jelezte, hogy ha Svájc ismételten elutasítja a megállapodást, akkor nem maradhat minden a régi kerékvágásban. 2021-ben Brüsszel már szankciókat alkalmazott Bern döntésével szemben, például a kutatási együttműködés korlátozásával. Jelenleg sem zárják ki hasonló intézkedések lehetőségét. Egyre több svájci tisztviselő hívja fel a figyelmet arra, hogy a jelenlegi kétoldalú kapcsolatrendszer fokozatos gyengülése hosszú távon káros hatással lenne az exporttevékenységekre, a közlekedési rendszerekre és a biztonsági együttműködésekre.
