A valóság rávilágíthat a kormány elképzeléseire - Milyen forrásokból származhatnak a tervezett útdíjbevétel?

Miközben a kormány 2025-re rekordösszegű, több mint 700 milliárd forintos bevételt vár az autópályák és közutak használatáért beszedett díjakból, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) friss beszámolója szerint a valóság ennél jóval szerényebb lehet. A cég egyébként már csak fél évig működik, jelenlegi formájában: beolvad a Magyar Közútba, miközben szigorodnak a nagy értékű útdíjas szerződések szabályai is.
A kormány a 2025-ös költségvetés kialakításakor valószínűleg jelentős mértékben eltúlzott számadatokkal kalkulált az autópályák használatából származó bevételeket illetően. Ezt a figyelmeztetést a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. tette közzé a 2024-es éves jelentésében.
A kormány összesen 709,5 milliárd forintot igényel a NÚSZ-tól. A társaság által lapunk számára megküldött részletezés alapján ez az összeg különböző tételekből tevődik össze:
A társaság ugyanakkor 2025-re nettó 670,9 milliárd forint pénzforgalmi szemléletű díjbevétellel tervez. Ezt arra alapozzák, hogy 2024-hez képest nem lesz semmilyen strukturális változás a rendszerben, csupán az inflációkövető díjemelés. (Ez az augusztusi fogyasztói árindexen alapul).
A tervezett díjbevételek összegét nettó 37,6 milliárd forintban határozták meg, ami 6%-os emelkedést jelent a 2024-es pénzforgalmi bevételekhez viszonyítva. Ezzel szemben a 2025-ös Költségvetési törvény 117,5 milliárd forintos elvárt bevételt állapít meg, ami 20%-os növekedést tükröz a tavalyi évhez képest.
A NÚSZ korábbi jelentései alapján az utóbbi években nem tapasztalható ilyen mértékű eltérés a kormányzati elvárások és a vállalat bevételi adatai között.
Lapunk érdeklődött az Építési és Közlekedési Minisztériumnál az útdíjakból származó költségvetési bevételek számításának alapjáról. Kérdéseink között szerepelt, hogy terveznek-e további díjemelést az idei évben, illetve hogy bővül-e a fizetős utak listája. Amint megkapjuk a választ, azonnal frissítjük a cikket.
A NÚSZ várhatóan az idén készíti el utolsó éves jelentését, mivel a kormány úgy döntött, hogy a társaság beolvad a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-be. E lépés célja, hogy az útdíjfizetéssel és a használati díjakkal kapcsolatos közfeladatokat még hatékonyabban tudják végezni. Az egyesüléshez szükséges szerződést november 1-ig kell elkészíteni, míg a tényleges beolvadás határideje 2026. január 1.
Szintén a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg, hogy 2026. január 1-jétől új szabályozás lép életbe az útdíjrendszert működtető cégek szerződéskötési gyakorlatában. A kormány rendelete szerint azok az állami vagy állami megbízásból működő szervezetek - mint például az útdíjszolgáltató, az útdíjszedő vagy az ellenőrzést segítő szervezet -, amelyek az útdíjrendszer működtetéséhez kapcsolódó szerződést kötnek, ezt csak a közlekedésért felelős miniszter előzetes engedélyével tehetik meg,
ha a szerződés éves értéke eléri vagy meghaladja a bruttó 20 millió forintot.
A rendelet kimondja: a jóváhagyásra kötelezett szerződések közé tartoznak a keretmegállapodások és az egységáras szerződések is, amennyiben az éves elszámolás átlépi a meghatározott összeghatárt. A szerződések tervezetét az érintett cég feletti állami tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nyújtja be a közlekedési miniszternek, akinek 15 napja van dönteni. Ha ez nem történik meg időben, a jóváhagyást automatikusan megadottnak kell tekinteni.
Fontos hangsúlyozni, hogy az engedély nélküli szerződések érvénytelennek számítanak, és más típusú jóváhagyások – például kormányzati vagy minisztériumi – nem pótolják ezt a szükséges engedélyt. Ez a rendelet nem csupán az újonnan kötött szerződésekre vonatkozik, hanem kiterjed a már létező megállapodásokra is, amelyek a jövőben olyan módosításon esnek át, hogy elérjék a 20 millió forintos értékhatárt.
A Közlöny legutóbbi kiadásában említést nyert, hogy az útdíjbevételek elszámolásának folyamatát a jövőben felgyorsítják. A bevallási közreműködők, vagyis a külső szolgáltatók számára kötelezővé válik, hogy szerződésben rögzítsék azokat a technikai és személyi követelményeket, amelyek az adatok kezeléséhez szükségesek. Ezen kívül a szükséges adatstruktúrák kidolgozása és az adatok pontosságára, valamint rendelkezésre állására vonatkozó elvárások is szerepelnek a megállapodásokban. A közreműködők felelősséget vállalnak azért, hogy az adatok biztonságos kezelését biztosítsák, elkerülve ezzel az adatvesztés lehetőségét.
kötelesek a hibás útdíjszámításból eredő bírságokat megtéríteni, amennyiben azok nem a felhasználó hibájából történtek.
Ezen felül kötelezően pénzügyi garanciát is kell nyújtaniuk, amelynek értéke a két napos átlagos útdíj összegét fedezi.