A Szigetvári cégét Lengyelországban beavatkozással vádolják, ám érdemes megjegyezni, hogy éppen a jelenlegi ellenzék volt az, amelyik lehetővé tette az ilyen típusú kampányok elindítását.

A Facebookon megjelent videókról felmerült a gyanú, hogy egy külföldi befolyásolás részei, de a Facebook erre nem talált nyomot.

Szombaton Lengyelországban kampánycsend uralkodik, miközben a Donald Tusk kormányának jövőjét is eldöntő elnökválasztás közeleg. Az utolsó pillanatok izgalma azonban nem maradt el: a Telex információi szerint gyanú merült fel, hogy Szigetvári Viktor, egykori MSZP-politikus cége, az egykor Datadat néven ismert, most Estratos Digitalként működő vállalkozás, kapcsolatban állhat két Facebook-oldallal. Ezek az oldalak olyan videókat népszerűsítettek, amelyeket több százezer zloty értékben hirdettek a közösségi média platformon.

A felvételeken olyan emberek szerepelnek, akik a hétköznapi életet élik, de valójában egy megbízás keretein belül képviselik a kormánypárti elnökjelöltet, miközben két ellenzéki kihívó ellen érvelnek. A lengyel média egyes forrásai szerint a videók külföldi háttérrel kerültek a Facebookra, ami a lengyel jogszabályok megsértését jelenti.

A Facebook anyacége, a Meta viszont azt közölte, hogy nem találtak semmilyen bizonyítékot külföldi beavatkozásra. Szigetvári Viktor a Telexnek azt mondta: "Lengyelországban számos ügyfele van osztrák cégünknek", de "ezen túlmenően nem kívánjuk kommentálni a megjelenteket". A kormánypárti jelölt, Trzaskowski varsói főpolgármester stábja cáfolt, sőt maga tett bejelentést a gyanús reklámokról.

A Datadatot a korábbi magyar választások idején érték adathalász vádak, de több pert megnyert a céget vádoló médiával szemben. (Ugyan a Kúriánál az Indexszel szemben végül veszített, ott nem arról szólt az ítélet, hogy tényleg folytatott-e a cég adathalászatot, hanem csak arról, hogy "a közéleti szereplők és az általuk tulajdonolt vállalkozások a tevékenységükkel kapcsolatos kritikát fokozottan tűrni kötelesek".)

Figyelemreméltó, hogy miként alakult át a lengyel választási kampányokkal kapcsolatos jogi keretrendszer. A jelenlegi felháborodott jobboldali ellenzék idején, amikor hatalmon voltak, ők maguk tették átláthatatlanná az eljárásokat. A törvény egyik fontos megfogalmazása korábban így hangzott: "Minden választási bizottság [ez a jelölteket támogató csoportok összességét jelenti] és minden választópolgár jogosult választási agitációt folytatni, beleértve a jelöltek támogatásához szükséges aláírások gyűjtését, a választási megbízott [a jelölt megbízottja] írásos engedélyének megszerzése után."

A 2018-as évben, a 2023 őszén megbukott jobboldali Morawiecki-kormány idején, egy fontos változás történt: eltüntették a vesszőt a "gyűjtését" kifejezés után. Ennek következményeként csupán az aláírásgyűjtéshez szükséges a jelölt mögött álló támogató csoport hozzájárulása, míg a kampányolás és agitáció szempontjából ez már nem kötelező. Így bárki szabadon támogathatja a jelöltet, akár annak tudta nélkül, saját anyagi eszközeivel. Ráadásul a jogszabályból eltűnt az a passzus is, amely a jelölt akaratával ellentétes kampánytevékenységet pénzbírsággal büntette volna. Az Állami Választási Bizottság, amely már 2021-ben figyelmeztetett a növekvő számú ismeretlen eredetű hirdetésekre, jelezte, hogy ez a helyzet teljesen ellenőrizhetetlenné és kiszámíthatatlanná teszi a kampányokat. Az elmúlt kormány azonban nem foglalkozott ezzel a fenyegetéssel.

Ismerős forgatókönyv, amikor apró, szinte észrevétlen módosításokkal formálják át a jogszabályokat. A Jog és Igazságosság (PiS) kormánypártként éppen ezt tette, saját jelöltjei javára manipulálva a jogi kereteket.