Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország kiemelkedő szerepet játszott az orosz-ukrán konfliktus békés megoldásának előmozdításában, és szerinte országa sok más államnál aktívabban és hatékonyabban dolgozott a feszültségek csökkentése érdekében.

Szijjártó Péter emlékeztetett rá: több mint ezer napja tart a háború, és Magyarország azóta is azt az álláspontot képviseli - ami azóta bebizonyosodott -, hogy ennek a háborúnak nincsen megoldása a csatatéren, ott csak halottak vannak, csak szenvedés, csak még több pusztítás van.

Még mindig sokan nem ébredtek rá arra, hogy milliós nagyságrendben veszítettek el embereket, és hogy a fegyverszállítmányok nem befolyásolták érdemben a harcok kimenetelét. Oroszország továbbra is előrehalad, az orosz hadsereg pedig folyamatosan újabb területeket hódít meg - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a megoldás tehát csak a tárgyalóasztalnál van,

A béketárgyalások megkezdéséhez elengedhetetlen, hogy először fegyverszünet jöjjön létre.

Kiemelte, karácsony közeledtére tekintettel, Orbán Viktor miniszterelnök néhány napos tűzszünetet és tömeges fogolyt magába foglaló humanitárius lépésre tett javaslatot, hogy emberek százai, vagy akár ezrei az otthonukban, a családjukkal tölthessék az ünnepet, és legalább a tűzszünet napjain ne haljon meg senki.

A hét közepén egy több mint egyórás telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével - nyilatkozta.

Hozzátette, hogy Magyarország külgazdasági és külügyminisztereként informálta az ukrán külügyminisztert, valamint az ukrán elnöki hivatal vezetőjét, arra kérve őket, hogy biztosítsanak lehetőséget egy telefonos tárgyalásra Orbán Viktor és Ukrajna elnöke között. Az ukrán elnök azonban "a diplomáciai gyakorlatban meglehetősen szokatlan módon" és "kicsit nehezen, de udvariasan" elutasította a javaslatot.

Szijjártó Péter úgy vélte: "a magyar békemisszió az elmúlt fél évben mindent megpróbált" , sőt, sokkal többet próbált meg, mint ami elvárható lenne, vagy lett volna egy olyan méretű és olyan kapacitásokkal rendelkező, olyan helyzetben lévő országtól, mint Magyarország.

"Született egy kínai-brazil béketerv az elmúlt időszakban, a törökök az egyetlen sikeres közvetítést hajtották végre az elmúlt ezer napban a Fekete-tengeri gabonana-megállapodással, mi pedig az elmúlt fél esztendőben az európai uniós elnökség során mindent megpróbáltunk annak érdekében, hogy ezt az elnökséget jó cél érdekében, fegyverszünet, béketárgyalások megindítása érdekében használjuk fel" - mutatott rá.

Kijelentette: "egy olyan ajánlat van az asztalon, amelyhez fogható az elmúlt ezer napban még nem volt, nem Magyarországon múlik, hogy ezt az ajánlatot mindkét fél megfontolja, illetve elfogadja-e. Az egyik fél ezt megfontolta, elfogadásra alkalmasnak találja, a másik fél azonban visszautasító álláspontra helyezkedett " - jelezte.

A külgazdasági és külügyminiszter a Magyarország párizsi nagykövetségét érintő szombati fenyegetésről is beszámolt. Elmondta, hogy a fenyegető üzenet egy Magyarországgal határos országból érkezett e-mail formájában, amelyben egy bombaképet csatoltak.

A párizsi kollégák azonnal értesítették a Külügyminisztérium biztonsági központját. A francia hatóságok gyorsan és precízen reagáltak, modern technológiákat és keresőkutyákat vetettek be a helyszín biztosítására. Végül megnyugtatták őket, hogy robbanószerkezetet nem találtak, így a munkatársak visszatérhettek a nagykövetségre, ahol folytathatták a napi teendőiket.

Szijjártó Péter véleménye szerint a világ jelenlegi állapota "kifejezetten veszélyes", hiszen számos régióban fegyveres összecsapások zajlanak, terrortámadások történnek, és terrorszervezetek próbálnak meg puccskísérleteket végrehajtani. Ilyen körülmények között minden egyes fenyegetést komoly figyelemben kell részesíteni.

"Ezt is tettük, mert a munkatársaink épsége, élete a legfontosabb" - hangoztatta. Kiemelte egyúttal, hogy a követségen minden visszatért a normális kerékvágásba, de megerősítették "a biztonsággal kapcsolatos előírásokat és kötelezettségeket ".

A külgazdasági és külügyminiszter "szövetségesekhez méltó " lépésnek nevezte, hogy az Egyesült Államok szankciós listája tette a Gazprom Bankot, "hiszen világos volt, hogy mely országok itt a közép-európai, délkelet-európai térségben, amik a fizikai, infrastrukturális, földrajzi realitásoknál fogva Oroszországból vásárolnak energiahordozókat, és az is világos, hogy a Gazprom Bankon keresztül fizetnek ".

Az elmúlt hetekben intenzív együttműködés zajlott a szlovákok, szerbek, törökök és bolgárok között, céljuk pedig az volt, hogy olyan jogi keretet találjanak, amely lehetővé teszi az energiaellátás biztonságának garantálását anélkül, hogy megsértenék az amerikai szankciókat. A közös erőfeszítéseik végül eredményre vezettek - tájékoztatta a nyilvánosságot.

Szijjártó Péter a kérdésre, hogy miként sikerült eloszlatni a híreszteléseket Bassár el-Aszad szíriai diktátor budapesti érkezéséről, elsősorban Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének reakcióját emelte ki. A politikus, aki az álhírt terjesztő oldal cáfolata után is tovább "görgette" a történetet, Szijjártó szerint egy rendkívül súlyos helyzetet teremtett. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy rendkívül kockázatos belekeveredni Magyarországot egy ilyen forrongó konfliktusba, amely nemcsak politikai, hanem diplomáciai szempontból is veszélyes lehet.