Valóban szükség van némi kreativitásra a vállalkozók nyugdíjazásának megtervezésénél?

Amíg a nyugdíjtörzsszám nem áll rendelkezésre, addig a járulékok befizetése elengedhetetlen. De mi történik ezzel az összeggel?

Egy érdekes nyugdíjazási dilemmát osztott meg velünk egy olvasónk, aki egyéni vállalkozóként dolgozik. Március közepén ünnepelte 65. születésnapját, ezzel betöltve a nyugdíjkorhatárt. Március elején beadta nyugdíjmegállapítási kérelmét a Fiumei úti hivatalban, ahol tájékoztatták, hogy az ügyintézés akár 60 napot is igénybe vehet. Ezután konzultált a könyvelőjével, aki felhívta a figyelmét arra, hogy amíg nem kapja meg a nyugdíjas törzsszámot, addig a járulékokat továbbra is fizetnie kell. Ráadásul azt is hozzátette, hogy a következő két-három hónapban befizetett járulékait nem tudja visszaigényelni, még akkor sem, ha a nyugdíjmegállapítás alapján már március közepétől nyugdíjasnak számít. Ezért jogilag ugyan már nyugdíjas, de a járulékfizetés szempontjából még nem élvezheti a kedvezményeket.

A nyugdíjtörvényben megfogalmazottak szerint a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás kezdő időpontjában díjmentesen kiad egy igazolást a nyugdíjfolyósítási törzsszámról, amelyet egy külön erre a célra készült nyomtatványon kell kérni. Azonban felmerül a kérdés, hogy ez a gyakorlatban hogyan érinti olvasónk helyzetét, és vajon a könyvelője helyesen tájékoztatta-e arról, hogy a befizetett járulékok nem visszaigényelhetők.

Farkas András nyugdíjszakértőt faggattuk arról, hogy miként történik egy egyéni vállalkozó nyugdíjba vonulása, hogyan zajlik a törzsszám kiadása, valamint mi a helyzet a nyugdíjmegállapítás időszakában, ami akár 60 napot is igénybe vehet, különös figyelmet szentelve a járulékfizetés kérdésének.

Elöljáróban elmondta, nem is kell külön igényelni a törzsszámigazolást, mert azt kérés nélkül is megküldi majd a kormányhivatal. A szabály az, hogy

A nyugdíj megállapítása visszamenőleg történik attól az időponttól kezdve, amikor az egyén jogosulttá válik rá, vagy attól az időponttól, amikor a nyugdíjmegállapítást hivatalosan kérvényezi. Ez különösen lényeges lehet abban az esetben, ha valaki nem a 65. születésnapján, hanem később, akár évek múltán dönt a nyugdíjba vonulás mellett.

A törzsszámot a nyugdíjmegállapító határozattal együtt kapja meg mindenki, a vállalkozók is - a nyugdíjmegállapító határozatban pedig szerepel, hogy mikortól számít a nyugdíjigénylő nyugdíjasnak, illetve mekkora nyugdíjat állapítottak meg neki.

A könyvelő állítása tehát tévesnek bizonyult, amikor azt közölte vállalkozó olvasónkkal, hogy a befizetett járulékok nem visszaigényelhetők. A nyugdíjszakértő szerint ezek a befizetések jogalap nélküliek, mivel a vállalkozó már nyugdíjas volt abban az időszakban, amikor a befizetés megtörtént. Ugyanakkor a befizetés kötelező jellegű, hiszen amíg nincs meg a hivatalos határozat és a törzsszám, addig nem lehet egyértelműen igazolni, hogy a vállalkozó nyugdíjas státuszban van.

Olvasónk és a könyvelője - abban a hiszemben, hogy nem jár vissza a nyugdíjmegállapítás idejére befizetendő járulék - végül úgy döntöttek, hogy kreatívan kezelik a problémát. Bejelentették a NAV felé, hogy szüneteltetik az egyéni vállalkozást (azzal a dátummal, amikortól nyugdíjasnak fog számítani a vállalkozó), hogy ne kelljen járulékot fizetni a nyugdíjmegállapítás időszakára. Ez a lépés persze csak akkor lehet célszerű, ha tényleg nem végez tevékenységet a szüneteltetés alatt a vállalkozás. Felmerült még bennük, hogy esetleg betegállományba menjen a vállalkozó, mert akkor szintén nem kell járulékot fizetni.

Farkas András véleménye alapján ilyen körülmények között sem a szüneteltetés, sem más kreatív megoldások nem indokoltak, mivel az önrevízió már régóta bevett gyakorlat a vállalkozók nyugdíjazásával összefüggésben a NAV-nál.

A betegállományos juttatásokkal kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben valaki táppénzben részesül a nyugdíj megállapításának időszakában, a nyugdíját kizárólag a táppénz lejárta utáni időpontban fogják megállapítani. Ha mégis előfordul, hogy az érintett mind táppénzt, mind nyugdíjat kap, akkor a táppénz összegét vissza kell térítenie, mivel a nyugdíjas státuszú személyek már nem számítanak biztosítottnak, így nem jogosultak táppénzre. Az ilyen eset jogalap nélküli ellátásnak minősül.

A nyugdíjszakértő felhívta a figyelmünket arra is, hogy az új (2019-es) tb-törvény kimondja, amint egy vállalkozó nyugdíjas lesz, onnantól rögtön kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóvá válik a törvény erejénél fogva. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknak 2020 júliusától nem kell járulékot fizetniük maguk után.

Évekkel korábban írtunk arról, hogyha egy vállalkozónak járuléktartozása van, amikor nyugdíjba vonulna, az problémát okozhat. Farkas András megerősítette, ez most is így van. Két lehetősége van járuléktartozás esetén a vállalkozónak. Vagy utólag rendezi a tartozását a nyugdíjba vonulás apropóján, és akkor ez az időszak is beszámít neki a nyugdíjba, vagy nem rendezi, és akkor a járuléktartozás időszakának megfelelő idővel kevesebbet vesznek neki figyelembe a nyugdíjmegállapításnál.