Tizennyolcadszor ragyogott a Gyöngykoszorúk ékköve, mint egy csillogó gyöngyszem a végtelen óceánban.
Elérkezett a nagykorúság küszöbére a Maros megyei néptáncegyüttesek év végi seregszemléje, melyet Gyöngykoszorúk gyöngye néptánctalálkozónak hívunk. Az idei, már a 18. alkalommal megrendezett esemény szombat délután zajlott, ahol a legszebbnél szebb táncokkal varázsoltak el minket. A Maros Művészegyüttes kövesdombi székházában 19 különböző együttes és csoport mutatta be műsorát, gazdagítva ezzel a néptánc kultúráját és közösségi élményét.
A rendezvény első pillanataiban Tamás Csanád, a műsorvezető, bevezette a Szabó György Pál-díj átadását, amelyet az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei ága alapított 2019-ben. E kitüntetés célja, hogy elismerje azokat, akik kiemelkedő közösségépítő munkát végeztek a Gyöngykoszorú néptáncmozgalom elindításában és fenntartásában, valamint akik aktívan hozzájárulnak a népi kultúra értékeinek megőrzéséhez és továbbadásához. Az 1990-es évek elején kibontakozó néptáncmozgalom szellemi atyjáról elnevezett díjat idén Puskás Árpád Attila kapta, aki néptáncos és táncoktató, valamint a csittszentiváni Gyöngykoszorú megalapítója. Érdemeit Fazakas Ildikó, az EMKE megyei szervezetének képviseletében, méltatta a közönség előtt.
A "napsugaras" legénykétől a közösségépítő felnőttig Egykoron, a vidám gyermekkort élő napsugaras legényke színes álmokkal és végtelen kíváncsisággal tette meg első lépéseit a világban. Mosolygós arca és ragyogó szemei mindig a körülötte lévő csodákra irányultak, legyen szó a természet szépségeiről vagy a barátokkal való közös játékokról. Az ártatlanság és a boldogság forrásának tekintette a világot, hiszen minden nap új kalandokat ígért. Ahogy teltek az évek, a kisfiú felnőtté érett, és a napsugaras álmok helyét átvették a komolyabb, felelősségteljes vágyak. A közösségépítő emberré válás útján felfedezte, hogy a barátságok és a közös élmények nem csupán szórakozást jelentenek, hanem az összetartozás és a támogatás alapköveit is. Felnőttként már nem csupán a saját boldogságát kereste, hanem a közössége fejlődéséért és összetartásáért is dolgozott. Most már tudja, hogy egy mosoly, egy segítő kéz vagy egy bátorító szó mennyire fontos lehet mások számára. A napsugaras legényke szívében ott él a vágy, hogy a boldogságot megossza másokkal, és hogy közösséget építsen, ahol mindenki otthon érezheti magát. Az útja során megértette, hogy a közösség ereje abban rejlik, hogy együtt álmodnak, együtt küzdenek, és együtt ünneplik a sikereiket. Így vált a napsugaras legényke közösségépítő emberré, aki saját fénye által másokat is megvilágít.
"Örömmel vállaltam az Árpád laudációját, mivel volt alkalmam nyomon követni életútját a Napsugár néptáncegyüttesben táncoló legénykétől a családapáig, a projekmenedzsmentet menet közben megtanuló együttesalapítótól a közösségépítő emberig. (...) 1993. október 11-én született, általános iskolai tanulmányait Csittszentivánon, középiskolai és egyetemi tanulmányait pedig Marosvásárhelyen végezte. Puskás Árpád mérnökember, de az ismerkedést a néptánccal és a hagyományőrzéssel már gyermekkorában elkezdte Csittszentivánon, ahol Bartha Ilona tanító néni és Szász Péter néptáncos ösztönzésére ismerte és szerette meg a néptáncot. Azóta sem hagyta abba, sőt, a Napsugár és a Bekecs néptáncegyüttes tagjaként évről évre bizonyította, hogy a néptánc nem csupán egy szép hobbi, hanem élete egyik legfontosabb része. Tagja volt a Bekecs néptáncegyüttes azon csapatának amely 2014-ben a Felszállott a páva tehetségkutató legjobb külföldi táncegyüttese címet kapta, 2024-ben pedig a Dave Gould online minősítő táncversenyen felnőttkategóriában kiemelt arany minősítést kapott a Gyöngyvirág néptánccsoporttal. (...) A csittszentiváni Gyöngyvirág néptáncegyüttes vezetőjeként számos fiatal számára adta át a néptánc szeretetét, és járult hozzá ahhoz, hogy a magyar népi kultúra tovább éljen és gazdagodjon. A csittszentiváni Gyöngykoszorú néptánctalálkozó kezdeményezőjeként és főszervezőjeként Árpád kiemelkedő szerepet vállalt abban, hogy Csittszentiván vonzza a néptánc iránt érdeklődőket helyben és a régióból egyaránt. 2017 óta minden évben ő szervezi ezt a találkozót, amely mára a helyi és regionális közösségek egyik legfontosabb eseményévé vált. Az ő irányításával a Gyöngykoszorú találkozó folyamatosan fejlődött és bővült, mind programkínálatában, mind résztvevőinek számában. Minden évben igyekezett új színt vinni a rendezvénybe, és erősíteni a magyar néptánc hagyományait Csittszentivánon és azon túl is. (...) A Gyöngyvirág néptáncegyüttes több korcsoportjának vezetésével, a táncházak és edzőtáborok szervezésével a fiatalok bevonását és utánpótlás-nevelését is szívügyének tekinti. (...) Puskás Árpád Attila számára a néptánc nem csupán egy hagyomány, hanem egy élő, lélegző közösségi élmény, amelyet éltetni és továbbadni kell" - hallhattuk a laudálótól.
A díj átadása után Szakács György unitárius lelkipásztor adott hálát, és kért áldást a résztvevőket nemzeti identitásukban megerősítő, megtartó együttlétre, rövid áhítatát az alábbi igeversre építve: "Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá..." (Jakab 1:17).
Ezt követően sorra léptek fel a megye számos településéről érkezett táncegyüttesek. Az estét a Gyöngykoszorú néptáncmozgalom szülőfalujához tartozó erdőcsinádi Árvácska nyitotta meg, akik vajdaszentiványi táncokat mutattak be. Ezt követően a fiatal marosvásárhelyi Zsurló érkezett, akik nyárádmenti dallamokra ropták a táncot. A dicsőszentmártoni Kökényes következett, akik dél-alföldi táncokkal szórakoztatták a közönséget, majd a körtvélyfáji Bokréta saját falujának népi hagyományait vitte színpadra. A mezőbándi Csipkebogyó szilágysági táncrenddel gazdagította a programot, akárcsak a vámosgálfalvi Frisskarézók. A nézők örömére a Mezőfele Gyöngye, a csittszentiváni Gyöngyvirág és a gyulakutai Szivárvány is vajdaszentiványi táncokat adtak elő. A búzásbesenyői Búzakalász küküllőmenti, a nyárádszeredai Kis Bekecs kalocsai, míg a marosvásárhelyi Csillagfény bonchidai táncokkal érkezett. Az örömteli helyi táncokat a magyarói Csurgó és a segesvári Kikerics néptáncegyüttes is bemutatta. A mezőségi táncok sem maradtak ki a repertoárból, erről a maroskeresztúri Tipegők gondoskodtak. A marosvásárhelyi Boróka csávási, a Borsika széki, a marosludasi Hajdina kalotaszegi táncokat mutatott be, míg a Maros Művészegyüttes utánpótlás-csoportja, a közel három évtizede alakult Napsugár néptáncegyüttes Békés megyei, méhkeréki táncokkal gazdagította az eseményt. A színpadi produkciók sorát a Maros Művészegyüttes kalotaszegi és nádasmenti táncai zárták. Az este fergeteges táncházzal zárult a házigazdák próbatermében, ahol mindenki együtt ünnepelhette a néptánc varázsát.
