Tizenöt millió búzaszem, egy közös sors - a Szilágyság összefogása.

A szilágysági magyar közösségek idén is lelkesedéssel csatlakoztak a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem programhoz, amely a nemzet kenyerének szimbolikus megünneplését szolgálja. Az idei búzaösszentő ünnepség különleges helyszíne Szilágyperecsen volt, ahol a rendezvényt harangszó kísérte, majd a baptista fúvószenekar szívhez szóló himnuszokkal tette emlékezetessé az eseményt.

Az egykori Árpád-kori templom helyén szombat délben számos adományozó gyűlt össze, hogy felajánlásaikkal támogassák a rászorulókat. Az elmúlt évek hagyományát követve az RMDSZ Szilágy megyei szervezete és a megye magyar gazdái ezúttal is a zsoboki gyermekotthon lakóinak gyűjtöttek. Az esemény ünnepi hangulatban zajlott: az asztalokat a helyi asszonyok által sütött kenyerek, virágcsokrok és Szilágyperecsen jelképe, hagymakoszorú díszítette.

Az előzmények tükrében megállapítható, hogy az utóbbi hetek során a helybéliek emléket állítottak a múlt szép hagyományainak, felidézve az egykori aratási szokásokat és az azt követő fáradságos munkálatokat, amelyek végül a friss kenyér megjelenéséhez vezettek az asztalon. Ehhez rendkívüli elkötelezettség és odaadás szükségeltetett, amelyet minden alkalommal egy-egy fohász előzött meg.

A szombat délelőtti esemény egy szívhez szóló imával és áldással indult. Nagy Bálint, a helyi református lelkész, áldást kért a résztvevőkre és a termés gazdagságára. Kifejezte háláját azért, hogy manapság bőségben élünk, és amikor a családok belépnek a kamrába, már nem kell gyermekeiknek azt mondaniuk, amit még 70-80 évvel ezelőtt hallhattak: "nincs, fiam, nincs, lányom".

A község polgármestere, Boncidai Csaba ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy ezen a történelmi helyszínen gyűltek össze, ahol évszázadok tanúi állnak mellettünk. A középkori templom falai között generációk imádkoztak, itt találtak erőt, reményt és összetartozást a közösség tagjai. "A búza számunkra mindig többet jelentett, mint csupán terményt; a kenyér nemcsak táplálék volt a mindennapokban, hanem a magyar gazda becsületének és kitartásának szimbóluma is. Ahogy a különböző tájakról érkező kalászok és szemek egyesülnek, úgy forr össze a mi munkánk, a hitünk és a közös sorsunk is" - fogalmazott a polgármester.

Az evangélium szavaival élve: "ha a földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz". Eszerint így válik a magból élet, a közös áldozatból pedig bőség. Végezetül köszönetet mondott a gazdáknak, akik fáradságos munkájuk gyümölcsét felajánlva nemcsak a terményt, hanem a szívből jövő áldozatot is elhozták. Ez a közös áldozat biztosítja a jövő kenyerét, és erősíti az összetartozást. "Legyen ez a pillanat emlékeztető arra, hogy ahogy őseink évszázadokon át hitükben és közösségükben találtak erőt, úgy mi is egymásra találva közösen vihetjük tovább hagyományainkat, és építhetjük a jövőnket. Adja Isten, hogy a ma egybegyűjtött búza bőséget, áldást és békességet hozzon mindnyájunk számára" - zárta gondolatait.

"Ahogy a kenyér kérge összetartja a belét, úgy tart össze bennünket is a magyarság" - kezdte ünnepi beszédét Szélesné Herman Ágnes. Kiemelte: az új kenyér nem csupán táplálék, hanem a közös munka, a hit és a jövőbe vetett bizalom jelképe. "E napon nemcsak a mindennapi betevőt köszönjük meg, hanem azt a közösséget is, amely összeköt bennünket - határokon innen és túl. Bárhol éljen is magyar a világban, az új kenyér ünnepe mindannyiunk számára ugyanazt üzeni: összetartozunk" - hangsúlyozta. A nemzeti szalaggal átkötött kenyér azt hirdeti, hogy egy a múltunk, egy a nyelvünk, és közös a jövőnk. Úgy tartják, ahogy a kenyér kérge erősebb és szilárdabb, úgy az anyaországon túl élő magyarok is kitartanak a végeken, őrizve nyelvüket, hagyományaikat, magyarságukat.

A konzul külön köszönetét fejezte ki a Szilágy, Máramaros, Szatmár és Bihar megyei gazdáknak, akik 2019 óta részt vesznek a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem programban. Azóta több tucat civil szervezetet és több ezer rászorulót támogattak. "Kívánom, hogy az új kenyér áldása minden magyar család asztalára eljusson, bárhol is éljenek a Kárpát-medencében vagy a világ más tájain. Isten áldja meg a magyar nemzetet és minden magyar közösséget, akár határon innen, akár túl!" - zárta ünnepi beszédét Szélesné Herman Ágnes.

Seres Dénes parlamenti képviselő ünnepi beszédében kiemelte a program szimbolikus jelentőségét: "A 2011-ben indított Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem célja, hogy a sok településről érkező búzaszemekből liszt és kenyér készüljön, szimbolizálva a magyar összetartozást. Ahogy a lisztből kenyér lesz, úgy álljunk össze mi, magyarok is, a háromszínű szalag pedig összeköt bennünket." Hozzátette, ez bizonyság a létünkről, a hovatartozásunkról és a magyarságunkról.

Erdélyi magyarokként a rendezvényhez csatlakozva azt szeretnénk hangsúlyozni: az összeöntött búza szimbolizálja, hogy mindannyian egy közösség részei vagyunk, és közös céljaink vannak. Ahogyan a nemzeti kormány vezetője is megjegyezte, a földrajzi határok csupán vonalak a térképen, de a nemzetünk szellemi határai messze túlmutatnak ezeken. Az elmúlt évtizedek és évszázadok során világossá vált, hogy ha összefogunk és egy irányba haladunk, akkor bármit elérhetünk, és minden álmot valóra válthatunk. "A háromszínű zászlónk mindig az összetartozásunk jelképe legyen, hiszen gyakran szükség van arra, hogy tudatosítsuk magunkban: egymás támogatásáért küzdünk, nem pedig egymás ellen" - emelte ki. Végül köszönetet mondott a magyar gazdáknak és közösségeknek, akik adományaikkal folyamatosan segítik a rászorulókat.

A Szilágy Megyei Magyar Gazdák szövetségének elnöke, Szoboszlai Attila szenvedélyesen beszélt azokról az emberekről, akik a föld adományaiból élnek, és akiknek a gyökerei mélyen az ősi tájba nyúlnak. Kifejezte büszkeségét, hogy képviselheti azokat, akik elkötelezettek a hagyományok megőrzése mellett, és akiknek célja, hogy gyermekeiknek is átadják mindazt a tudást és értéket, amit ők maguk örököltek. Szavainak súlyát hangsúlyozva hozzátette: "Itt vagyunk, élünk, és élni akarunk." Szoboszlai Attila említette, hogy a búza mellett a kertjeikben hagyma, zöldség és gyümölcs is terem, és örömmel számolt be arról is, hogy a szőlőszüret ideje közeledik, hiszen a fürtök szépen érnek. Bár néhány tőke megbetegedett, és a vízellátás nem mindenhol ideális, ő nem a kivágásra gondol, hanem inkább a problémák megoldására és a hiányosságok pótlására összpontosít.

"Megoldást kell keresni, hogy a gyökerek még erősebbek legyenek, mélyebbre nyúljanak, és az új szőlőtőkék is megkapaszkodjanak, tovább éljenek, és mindazt, amit eddig összehoztunk, tovább vigyük" - mondta. Kiemelte, hogy az ünnepség különlegessége abban rejlik, hogy nem kérni gyűltek össze, hanem adni. "Szilágy megye mindig szívesen fogadja az ide érkezőket, és nemcsak búzával, kenyérrel, hagymával vagy gyümölccsel kínáljuk őket, hanem leültetjük az asztalunkhoz, mert a szeretet a szívekben kell éljen" - zárta beszédét.

A polgármester szívből köszönte meg az érkezett üzeneteket és a gazdák nagylelkű adományait. Hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a földet műveljük és az ugart felszántsuk. Üzenete különösen a távol élő nemzettársaknak szólt: ígéretet tett, hogy megőrizzük a szülőföldet, és reméljük, hogy egyszer újra visszatérnek közénk az erdők és mezők ölelésébe.

Az ünnepség varázsát a gyerekek előadásai adták meg, akik népdalokkal, szavalatokkal és Tamási Áron idézeteivel varázsoltak el minket. A szilágysági 15. Mátyás huszárezred csapatának jelenléte még inkább emelte az esemény fényét, hiszen mindezek a búza és kenyér, valamint a nehéz, ámde áldozatos munka értékét hirdették. A szimbolikus búzaösszeöntést követően egy áldás zárta le a rendezvényt, míg a baptista fúvószenekar méltóságteljes dallamai koronázták meg a közösség összetartozásának és a hagyományok tiszteletének e meghitt pillanatait.