Történelmi esemény küszöbén állunk, hiszen elérkezett Matolcsy György búcsújának ideje.
A szakértők véleménye alapján a keddi kamatdöntő ülés várhatóan nem tartogat meglepetéseket: az alapkamat valószínűleg 6,5 százalékon marad. Érdekesség, hogy ez lesz Matolcsy György utolsó megjelenése a tanácskozáson, hiszen márciustól Varga Mihály veszi át a Magyar Nemzeti Bank vezetését. A forint az utóbbi időszakban jelentős erősödést mutatott, ami a piacok optimista reakciójának tudható be, a gázai tűzszünet és az ukrán békeprospektusok híreinek tükrében. Ugyanakkor a hazai gazdasági környezet miatt a kamatcsökkentés egyelőre nem kerülhet napirendre.
Az Index által megkérdezett szakértők szerint a keddi kamatdöntő ülésen nagy meglepetésre nem kell számítani, az alapkamat várhatóan továbbra is 6,5 százalék marad. Ugyanakkor a mostani ülés lesz a Matolcsy György által vezetett jegybank utolsó ülése, márciusban már megváltozott összetételű Monetáris Tanács dönt az irányadó rátákról, és a Magyar Nemzeti Bank élére Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter érkezik.
Regős Gábor véleménye szerint a jövőre vonatkozó üzeneteknek valóban jelentősége van, és érdemes komolyan venni őket. A Gránit Alapkezelő makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy az elmúlt hónapokban bizonyos zűrzavar uralkodott a piacon. Azt az üzenetet, miszerint a jelenlegi kamatkondíciók tartósan fennmaradnak, a befektetők csak akkor kezdték el komolyan venni, amikor szembesültek a januári inflációs adatokkal.
Az elemző szerint az alapkamat csökkentése és emelése ellen több tényező szól. A csökkentést a januári magas, 5,5 százalékos inflációs adat kizárja - még akkor is, ha ezt legalább részben átmeneti tényezők okozzák. Illetve a csökkentés ellen szól a nemzetközi kamatkörnyezet alakulása is. Az Egyesült Államok esetében legfeljebb egy-két kamatvágás valósulhat meg, és az is inkább az év második felében. Regős Gábor lapunknak azt is kiemelte, hogy az Eurostat esetében még három kamatvágással számolhatunk az idei évre - ez azonban korábban még négy volt.
Az igazi korlátot a lengyel alapkamat jelenti, melynek szintje több mint egy éve változatlanul 5,75 százalék. Kockázati megítélésük azonban a Magyarországgal szemben kedvezőbb, így a kamatkülönbözetet muszáj fenntartani velük szemben. Esetükben a korábbi várakozásokkal ellentétben csak az év vége felé várható kamatcsökkentés. Szintén a kamatcsökkentés ellen szól a jegybanki kommunikáció is:
A jegybanki nyilatkozatok nem csupán a kamatcsökkentés lehetőségét zárják ki, hanem a kamatemelést is. Noha a januári magas inflációs adatok nyomán sokakban felmerült ez a kérdés, a forintárfolyam némileg erősebb, de az egy évvel korábbi szinthez képest még mindig gyengébb alakulása ezt a lehetőséget elveti. Ráadásul az is szokatlan, hogy egy jegybank csupán egy-két adat alapján módosítson az irányadó kamaton.
"A jövőben a kamatok alakulását számos tényező befolyásolhatja, mint például az inflációs adatok, a forint árfolyamának ingadozása, a globális kamatkörnyezet változásai, és a geopolitikai események hatása az országok kockázati megítélésére. Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján megfigyelhető, hogy az orosz-ukrán konfliktus lezárásával kapcsolatos optimista várakozások pozitívan hatottak a forint értékére. Egy tényleges békekötés tehát tovább erősíthetné a hazai valutát, míg a béke elmaradása komoly gyengülést okozhat." - summázta Regős Gábor az Indexnek, aki hangsúlyozta,
A jegybank sosem deklarálja hivatalosan a 400 alatti árfolyamot mint célt, hiszen ez a lépés a piac figyelmét is felkelthetné. Az elemzők azonban úgy vélik, hogy a 400 alatti árfolyam elérése kedvezőbb lenne az infláció csökkentése, a pénzügyi stabilitás megőrzése és a bizalom erősítése szempontjából. "A közelmúlt inflációs adatai és a forint ingadozásai, valamint a lengyel kamatok várható alakulása alapján jelenleg arra számítok, hogy az alapkamat az év végéig valószínűleg nem változik, sőt, akár egy kamatcsökkentés is elképzelhető a év végén" – tette hozzá az elemző.
Megkerestük Virovácz Pétert, az ING vezető elemzőjét, hogy ossza meg velünk várakozásait a Monetáris Tanács közelgő döntésével kapcsolatban. Véleménye szerint "nem várható, hogy a legutolsó Matolcsy György által irányított kamatdöntési ülés különösebb meglepetéseket tartogatna. Pedig voltak olyan lehetőségek, amelyek más irányba terelhették volna az eseményeket. A korábbi hónapokkal ellentétben, amikor a pénz- és tőkepiacok instabilitása, főként a forint gyengülése és a hazai hozamkülönbözet növekedése zárta le a kamatcsökkentési lehetőségeket, most úgy tűnik, hogy a helyzet kedvezőbb fordulatot vehet."
Az ING vezető elemzője szerint a forint az elmúlt egy hónapban érdemi erősödést mutatva egészen közel került a 400-as szinthez. A korábban kinyílt hozamkülönbözeti olló is visszaszűkült. Összességében pedig erősödött a kockázatvállalási hajlandóság a piacokon. Mindez pedig köszönhető egyrészt a gázai tűzszünetnek, de nagyobb részt azon - talán túlzóan optimista - piaci várakozásnak, hogy küszöbön áll az ukrán béke.
Ez a helyzet kétségkívül rendkívül törékeny. Csak egy kedvezőtlen hír szükséges, és a forint ereje olyan gyorsan eltűnhet, ahogyan megjelent. A forint globális szinten való elhelyezkedését jól tükrözi, hogy az ukrán események hatására a zloty is jelentős erősödésen ment keresztül, sőt, még a DAX index is felfelé ívelt, annak ellenére, hogy a német gazdaság rendkívül gyenge teljesítményt mutat.
Hasonlóan fogalmaztunk a vasárnapi, heti tőzsdei összefoglalónkban. Azonban ott azt is hangsúlyoztuk, hogy a január eleje óta tartó forinterősödési hullám megtorpant az elmúlt napokban, mivel a piacok a korábban vártnál lassabb békekötést kezdtek beárazni. Az elemzők szerint amíg nem érkezik pozitív impulzus a béketörekvésekkel kapcsolatban, nem várható, hogy tartósan a 400-as szint alá süllyedjen az euró-forint árfolyama. Többek közt ezért is lenne fontos a gyors békekötés, amelynek pozitív gazdasági hatásait szinte azonnal megéreznénk.
Virovácz Péter megjegyzései szerint a hazai költségvetési helyzetben nem tapasztalható jelentős változás, míg a nyersanyagárak a csökkenés irányába mozdultak el. A Fed és az EKB közötti eltérés sem mutatott újabb erősödést a korábbi tendenciákhoz képest. "Ezért minden, ami eddig gátat jelentett, most már nem tűnik annak. De akkor miért nem lehet a kamatokat csökkenteni? A válasz a leglényegesebb tényezőben rejlik: az inflációval van probléma."
A decemberi meglepetés után januárban egy még nagyobb jött. Nemcsak év/év szinten, hanem havi alapon is nagyon erős volt az áremelkedési ütem. Januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az üzemanyagok 2,7 százalékkal drágultak - hívta fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal. Az élelmiszerek ára az előző évhez viszonyítva 6 százalékkal, míg decemberhez képest 1,9 százalékkal drágultak. Így nem csoda, hogy a kormány nyíltan jelezte a piacnak: kész beavatkozni.
Ráadásul az alapvető inflációs tendenciák is kedvezőtlen irányba mozdulnak el. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az inflációs várakozások folyamatosan erősödnek, ami különösen a szolgáltatások és a kiskereskedelem területén figyelhető meg. Ezek a tényezők pedig már rövid távon is jelentős hatással bírnak a tényleges infláció alakulására.
Ilyen körülmények között a relatív reálkamat gyors ütemben csökkenhet, és a kamatkülönbség a környező országokkal szemben is mérséklődhet. Más szóval, a folyamatosan romló inflációs előrejelzések megnehezítik a jegybank számára, hogy a közeljövőben kamatcsökkentést eszeljen ki. Elképzelhető, hogy a kamatvágás lehetősége az idei évre már elérhetetlenné vált. Jelenlegi meglátásom szerint sokkal valószínűbb, hogy ebben az évben nem kerül sor a kamatcsökkentésre, és az alapkamat a tervezett 6,50 százalékon marad a év végéig.
Ugyanakkor, ha a magyar gazdaság a harmadik egymást követő évben is a vártnál gyengébben teljesít, Virovácz Péter véleménye szerint ez mérsékelheti az inflációs kilátásokat a monetáris politika teljes időtávján. Ez akár lehetőséget adhat arra, hogy az év vége felé egy (vagy akár két) 25 bázispontos kamatcsökkentés is szóba kerüljön. "Jelenleg azonban inkább azt látom valószínűbbnek, hogy az új vezetés nem hagyományos, a jegybank mérlegét érintő lépésekkel fog operálni, és szélesíti a jegybanki eszköztárat. Különösen, ha a forint a következő hónapokban képes stabilizálódni ezen a szinten."
