Trump beavatkozik a banki szabályozásokba – elérkezett a régóta várt enyhítés ideje?
Május 22-én megrendezésre kerül a Portfolio Hitelezés 2025 konferencia, ahol a bank- és hitelközvetítői szektor kiemelkedő szakértői gyűlnek össze, hogy áttekintsék a legfrissebb piaci és szabályozási fejleményeket. Ne hagyd ki ezt az izgalmas eseményt!
A következő hónapokban az amerikai hatóságok valószínűleg csökkenteni fogják a kiegészítő tőkeáttételi rátát (SLR), amely egy olyan intézkedés, ami a 2008-2009-es pénzügyi válság utáni átfogó reformok keretében került bevezetésre. A 2014-ben bevezetett szabályozás célja, hogy a nagyobb bankoknak kötelező legyen egy meghatározott mennyiségű, magas minőségű tőkét fenntartaniuk a teljes kitettségükhöz viszonyítva.
A banki lobbisták már évek óta harcolnak a szabályozások ellen, arra hivatkozva, hogy ezek a törvények még az alacsony kockázatú eszközök, például az amerikai államkötvények birtoklását is hátrányosan érintik. Szerintük ez gátolja a 29 ezer milliárd dolláros államadósság-piacon való aktív kereskedést, és gyengíti a bankok hitelezési lehetőségeit.
Greg Baer, a Bank Policy Institute lobbicsoport vezetője hangsúlyozza, hogy az alacsony kockázatú eszközök, mint például az államkötvények birtoklásának büntetése gyengíti a bankok azon képességét, hogy válságos helyzetekben támogassák a piaci likviditást, amikor erre a legnagyobb szükség lenne.
A szabályozó hatóságok várakozások szerint a nyári hónapokra időzítik a reformjavaslatok bemutatását.
A tőkekövetelmények lazítása olyan időszakban történik, amikor a Trump-adminisztráció számos területen enyhíti a szabályozásokat, a környezetvédelmi politikától a pénzügyi közzétételi követelményekig.
A kritikusok szerint azonban aggasztó időszakban csökkennének a tőkekövetelmények, tekintetve a közelmúltbeli piaci volatilitást és a Trump-adminisztrációhoz kötődő bizonytalan politikai változásokat. Nicolas Véron, a Peterson Institute for International Economics vezető kutatója figyelmeztet:
A világ jelenlegi helyzete, amikor mindenféle kockázat körbevesz minket, például a bankok szempontjából a dollár szerepe vagy a gazdaság iránya, ez egyáltalán nem tűnik megfelelő időnek a tőkeszabályok lazítására.
Az SLR (tőkeáttételi mutató) enyhítése kedvező hatással lenne az államkötvénypiacra, és hozzájárulhat Trump azon törekvéséhez, hogy mérsékelje a hitelfelvételi költségeket. Ennek eredményeként a bankok nagyobb mértékben vásárolhatnának államkötvényeket, ami pozitívan befolyásolná a piacot. Ráadásul ez az intézkedés ösztönözné a pénzintézeteket, hogy aktívan részt vegyenek az állampapírokkal való kereskedésben, erősítve ezzel a piac likviditását és stabilitását.
Vezető amerikai döntéshozók kifejezték támogatásukat az SLR-szabály enyhítése iránt. Scott Bessent pénzügyminiszter a múlt héten hangsúlyozta, hogy ez kiemelt prioritást élvez a főbb bankfelügyeleti hatóságoknál. Jerome Powell, a Fed elnöke februárban úgy nyilatkozott: "Fontos, hogy foglalkozzunk az államkötvénypiac struktúrájával, és ennek részeként a kiegészítő tőkeáttételi ráta csökkentése is napirenden van."
Jelenleg a nyolc legnagyobb amerikai banknak kötelező legalább 5 százalékos Tier 1 tőketartalékkal rendelkeznie a teljes kitettségük viszonylatában. Ezzel szemben a legfontosabb európai, kínai, kanadai és japán bankokra alacsonyabb, 3,5-4,25 százalékos tőke követelmény vonatkozik. A banki lobbisták abban bíznak, hogy az Egyesült Államok a nemzetközi normákhoz igazítja a tőkeáttételi előírásait. A szabályozók által mérlegelt alternatív megoldás az lenne, hogy a tőkeáttételi ráta számításából kizárnák az alacsony kockázatú eszközöket, mint például az államkötvényeket és a jegybanki betéteket – hasonlóan ahhoz, ahogyan ez a pandémia idején egy évig megvalósult.
Az Autonomous elemzői szerint ennek a mentességnek az újbóli bevezetése körülbelül 2 ezer milliárd dollárnyi mérlegkapacitást szabadítana fel a nagy amerikai hitelintézetek számára. Ez azonban nemzetközi szinten kivételessé tenné az USA-t, és az európai szabályozók attól tartanak, hogy ez arra ösztönözné a bankokat, hogy hasonló tőkelazítást kérjenek az euróövezeti államadósság és a brit állampapírok esetében is.
