Uniós államok vizsgálják a kínai hajót a novemberi tengeri kábelszakadások következtében.
A Yi Peng 3 egy hónapja horgonyzott a Kattegat-szorosban, miközben stockholmi és pekingi diplomaták a hajó átvizsgálásáról tárgyaltak.
Németország, Finnország és Dánia delegációi egy kínai teherhajó nyomába eredtek, amelyet gyanúba fogtak a Balti-tenger mélyén novemberben történt adatkábel-megszakítás ügyében.
A svéd rendőrség és kínai tisztviselők is részt vettek a Svédország és Dánia közötti nemzetközi vizeken horgonyzó Yi Peng 3 hajó ellenőrzésében.
Lars Løkke Rasmussen, Dánia külügyminisztere, bejelentette, hogy a tervezett látogatás szerdára esett volna, azonban a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt el kellett halasztani.
"Arra számítunk, hogy amikor a négy országból érkező emberekből álló csoport befejezi az ellenőrzést, a hajó elhajózhat a célállomásra" - mondta újságíróknak.
A Yi Peng 3 egy hónapja horgonyzott a Kattegat-szoros festői vizén, miközben stockholmi és pekingi diplomaták szoros egyeztetésekbe kezdtek az ellenőrzés engedélyezésének ügyében.
Svédország novemberben hivatalosan is meghívta Kínát, hogy közösen vizsgálják meg a tenger alatti adatkábelek megrongálódásának okait. Az együttműködésre a térségben észlelt, kínai zászló alatt hajózó jármű láttán került sor.
Ulf Kristersson miniszterelnök akkor azt mondta, hogy "rendkívül fontos, hogy kiderüljön, pontosan mi történt".
A két kábel – az egyik Finnországból Németország irányába, a másik pedig Litvániából Svédország felé halad – mindkét esetben svéd vizeken szenvedett kárt.
A Wall Street Journal novemberi jelentése szerint a nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy Yi Peng szándékosan rongálta meg az optikai kábeleket, miközben horgonyát a tengerfenéken húzta.
A NORSAR, a földrengések és nukleáris robbanások megfigyelésével foglalkozó norvég alapítvány legutóbbi X-en közzétett bejegyzése szerint a térségben nem észleltek "szeizmikus jeleket". Ez arra utal, hogy a feltételezett robbanás nem történt meg.
A Yi Peng 3 Svédország és Dánia között horgonyzott le, ahol több hajó, köztük a dán haditengerészethez tartozó hajók figyelték.
"Az ilyen jellegű események természetesen mindannyiunkat felháborítanak, különösen azokat, akik elkötelezettek a biztonságos hajózás és általában a biztonság iránt a Balti-tengeren és a balti régió országai között" - nyilatkozta Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy novemberi sajtótájékoztatón.
Tusk a különböző, egymástól független eseményekre hívta fel a figyelmet, amelyek következtében az Északi Áramlat csővezetékek és a Balticconnector sérülést szenvedtek.
Az Oroszországból Németországba gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 vezeték 2022-ben robbanásokban sérült meg.
A Balticconnector gázvezeték a következő évben jelentős károkat szenvedett el.
A finn, a svéd és a német hatóságok egyesítették erejüket, és nyomozást indítottak a két üvegszálas kábel megsérülése kapcsán.
A német védelmi miniszter nyilatkozata szerint a kár mértékét tekintve úgy tűnik, hogy a szabotázs áll a háttérben.
A pekingi kínai hatóságok közölték, hogy nincs információjuk a hajóról, és tagadták a felelősséget, valamint kijelentették, hogy Peking kész "fenntartani a kapcsolatot" az érintett felekkel.
