"Ezután három hosszú hónapon át egyetlen élő lénnyel sem volt lehetőségem kommunikálni, sem telefonon, sem más módon."

Az ünnepek alatt és az azt követő hónapokban igazán megpróbáltató időszakon ment keresztül.

Pásztor Anna vendégszerepelt Palik László Ilyen az élet című műsorának legújabb epizódjában. Az énekesnő a beszélgetés során őszintén elárulta, hogy tavaly karácsonykor egy súlyos idegösszeomláson ment át.

Karácsony, a csillogás és a szeretet ünnepe, de idén valahogy másképp alakult. Két napja nem aludtunk, a kislányom láza az egekbe szökött, és sajnos semmi sem marad meg benne - a lázcsillapító is csak gyorsan távozik. Karácsony reggelén felkeltünk, de a villany nem működött, és a hideg átfagyott minket, miközben ő csak hányt. Az eredeti terv az volt, hogy szánkóval lecsúszunk a hegytetőről, hogy eljussunk az orvoshoz. Kicsit feszültebb lett a hangulat, mert összeszólalkoztunk a gyerekek apukájával is, aki már várt ránk a karácsonyi ünnepségre. Végül elvittük a gyerekeket hozzá, ahol a családi összejövetel mégiscsak megtartotta a maga meghittségét – csipkelődések, nevetések és a szívhez szóló pillanatok tették emlékezetessé ezt a különös ünnepet.

- idézte a Blikk az énekesnőt, aki a közösen eltöltött idő után még hazavitte a nagynénjét és a nagymamáját, ekkor pedig már harmadik napja nem aludt. Mindeközben ázott a háza is.

Az engedélyezési folyamat valódi kihívás volt számomra, a nyakamon ült a terhek súlya, és a pénzügyi manőverek is csak rontottak a helyzeten. Emlékszem, mindenki a helyén volt, még a tankolás is gördülékenyen ment, majd a nullás kilométernél elindultam a barátomhoz. Hirtelen azonban úgy éreztem, mintha az egész testem görcsbe rándult volna; a kezem, a lábam, mindenem. Muszáj volt félrehúzódnom Fótnál, és megálltam az Auchan előtt, ahol egy villogó karácsonyfa állt. Az a fa valahogy zárlatosan ragyogott, mintha csak engem akart volna figyelmeztetni. Ott parkoltam meg, és a körülöttem lévő világ eltűnt, csak a könnyeim maradtak. Felhívtam a barátomat, mondván, hogy nem tudok tovább menni. Reszkettem, émelyegtem, és a vezetés gondolata is elviselhetetlennek tűnt. Senki nem tudott értem jönni, hiszen karácsony éjjel mindenki ünnepelt. Emlékszem, hogy 11 óra 15 perctől egészen éjfélig ott álltam, magamban a feszültséggel, a félelemmel és a karácsonyfa zöld fényével.

Pásztornak végül a kertek alatt, 30-cal autózva sikerült hazavezetnie, a történtek után azonban nagyon megviselték. Hónapokig úgy érezte, képtelen másokkal beszélni.

Utána három hónapig se emberrel nem tudtam beszélni, se telefonon. Nem tudtam tévéműsorokba elmenni, sehova, nem bírtam emberek közé menni, nem bírtam vezetni.

A téma kapcsán az énekesnő megjegyezte: az ilyen nagyszabású események igazi katalizátorok az életünkben. Szerinte, ha valaki képes megérteni, miért zajlik mindez, az óriási fejlődést jelenthet. Ugyanakkor, amikor valaki a közepén van ennek a tumultusnak, az szinte elviselhetetlen érzés.