Hosszú évek teltek el, mióta a magyar gazdaság újjászületésére várunk – vajon most érkezett el a változás ideje?

A magyar gazdaság idén gyorsabban növekedhet, mint tavaly, azonban a szakértők igencsak megosztottak a bővülés mértékét tekintve. A hazai gazdaság láthatóan szenved az EU-s forrásínségtől, ami miatt alapvetően gyengén teljesítenek a beruházások. Ezt pedig alig tudja kompenzálni a fogyasztás növekedése. Jó hír, hogy az ipar gyengélkedése a nagyberuházások termelésének megindulása miatt véget érhet, ám az esetleges globális vámok és protekcionista intézkedések visszavethetik a külkereskedelmet.

Tavaly egészen másképp alakult a magyar gazdaság teljesítménye, mint ahogy a legtöbben várták. Az év elején prognosztizált, 3-4% közötti GDP-növekedési előrejelzések helyett végül bőven 1% alatti bővüléssel zárta a 2024-es esztendőt a magyar gazdaság. Az ipar visszaesett, az építőipar teljesítménye stagnálás közelében volt, míg a szolgáltatószektor növekedése elmaradt a várakozásoktól. Ezért ugyanazzal a felütéssel kezdik az előrejelzésüket a kutatócégek és a banki elemzők, mint a tavalyit:

Idén lehetőséget kap a magyar gazdaság arra, hogy új irányt vegyen és elkezdje a felépülését.

Az elemzők véleménye a magyar gazdaság növekedési kilátásait illetően meglehetősen megosztott. A kormány 2025-re 3,4%-os GDP-növekedéssel kalkulál, bízva abban, hogy a külső gazdasági környezet kedvezően alakul, és a lakossági fogyasztás is erősödik. E várakozásokkal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is nagyrészt egyetértene, amely tovább erősíti a prognózis hitelességét.

A legfrissebb inflációs jelentésében a jegybank megemlíti, hogy 2025 közepétől várhatóan felgyorsulhat a növekedés, amelyet a külső gazdasági környezet helyreállása és az új ipari kapacitások termelésbe állítása egyaránt elősegíthet. Ezen kívül, különböző kormányzati intézkedések, mint például a Vidéki Otthonfelújítási Program, kollégiumépítési program, munkáshitelek bevezetése, valamint a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetősége is hozzájárulhat a pozitív fejlődéshez.

A jegybank jelenlegi elemzése alapján arra számít, hogy az idei évben a GDP növekedése 2,6% és 3,6% között alakulhat.

Az Európai Bizottság legújabb előrejelzése egy sokkal borongósabb képet fest a magyar gazdaság jövőjéről. A brüsszeli szakértők szerint a gazdaság csupán 1,8%-kal bővülhet, ami a kormány által várt növekedésnek mindössze a felét jelenti. A Bizottság a visszafogott beruházási kedv, a kedvezőtlen üzleti légkör, az alacsony külső kereslet és az autóipar jövőjével kapcsolatos aggodalmakra hivatkozik, amelyek mind jelentős kockázatokat jelentenek a növekedés szempontjából. A fogyasztás ugyan a növekedés egyik lehetséges motorja lehet, de Brüsszel véleménye szerint ez nem elegendő ahhoz, hogy valódi lendületet adjon a gazdaságnak.

A piaci elemzők többsége eltérő előrejelzéseket készít a kormány (3,4%) és az Európai Bizottság (1,8%) GDP-növekedésére vonatkozóan, ami széles spektrumot mutat a gazdasági kilátások terén.

A viszonylag magas kamatszint kérdése más piaci elemzők körében is felmerül. Kétségtelen, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára nincs más alternatíva, mint a szigorú monetáris politika fenntartása. Ha a kamatokat tovább csökkentenék, az még gyengébb forintot eredményezhetne, ami különösen aggasztó, hiszen a hazai deviza árfolyamának jelenlegi ingadozása már így is jelentős inflációs kockázatokat hordoz magában.

Így marad a bizakodás a keresetek és a fogyasztás növekedésében. A Portfolio elemzői konszenzusa szerint 8,5%-kal nőhet a bruttó átlagkereset Magyarországon, a szakértői prognózisok 7,2 és 10% között szóródnak. A szakértők úgy vélik, hogy a minimálbér 9, illetve a garantált bérminimum 7%-os emelkedésének nagy hatása lesz a medián, illetve az átlagbér alakulására is. Ez azonban csak a fogyasztást segítheti, a beruházásokat kevéssé.

A beruházások érdemi növekedéséhez nagy szükség lenne arra, hogy az EU-forrásokat Magyarország le tudja hívni.

Mivel a vita évek óta húzódik a kormány és az EU között, így egyre nagyobb kérdés, hogy az uniós forrásokkal miként lehet számolni a növekedési előrejelzések készítésekor. Annyi biztos, hogy az EU-források felszabadulása és érkezése önmagában jelentős hatást gyakorolna a GDP-növekedésre, mint ahogy látható az is, hogy az elmúlt években visszahúzta azt.

Mindeközben a világgazdasági növekedést is komoly kockázatok övezik. A Trump-kormány az eddigi bejelentések alapján további importvámokat vezethet be. Az európai autógyártók exportja is fókuszba kerülhet, ami "érzékenyen érintheti a magyar szempontból kiemelten fontos ágazatot. (...) A világgazdaság bővülésére a protekcionista intézkedések kiterjesztése érdemi kockázatot jelent" - írja az MNB inflációs jelentése.

A globális értékláncok szakadozottá válhatnak, a kereskedelmi feszültségek erősödése globális gazdasági lassuláshoz vezethetnek.

A globális ellátási láncokba való integráltság következtében a kisebb, nyitott gazdaságok fokozott mértékben válnak sebezhetővé. Az MNB adatai szerint Magyarország áruexportjának 2,9%-a, míg az Európai Unió áruexportjának 19,7%-a irányul közvetlenül az Egyesült Államokba. Amennyiben az USA felé irányuló export csökken, az az EU gazdasági helyzetének lassulásához vezethet, ami közvetlenül befolyásolhatja a hazai gazdaság teljesítményét is.

A jegybank hangsúlyozza, hogy a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak, és nem szabad figyelmen kívül hagyni őket.

A hosszú ideje tartó orosz-ukrán konfliktus és a közel-keleti feszültségek fokozódása tovább növelte a piaci bizonytalanságot, ami elsősorban a feltörekvő piacok iránti kockázatkerülést erősítette.

Az MNB jelentése szerint tavaly Magyarországon, valamint más hasonlóan fejlődő országokban is általános tőkekiáramlás tapasztalható. A geopolitikai feszültségek fokozódása esetén idén is hasonló trendek várhatóak. A jegybank megállapítása szerint a kockázatok növekedésével párhuzamosan csökken a befektetők bizalma, ami arra ösztönzi a vállalatokat, hogy halogassák a beruházásaikat. Ezzel egy időben a fogyasztók körében a megtakarítási szándékok újra hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a vásárlási döntésekben.

Bár a vámtételek, protekcionista lépések és geopolitikai feszültségek csupán bizonytalansági tényezőkként szerepelnek az elemzésekben, egy dolog biztos: ha ezek bekövetkeznek, a magyar gazdasági növekedés kilátásai drasztikusan romlanának. A magas költségvetési hiány miatt a fiskális expanzióra alig lenne lehetőség, miközben a globális feszültségek fokozódása inkább szigorúbb monetáris politikát követelne a feltörekvő országok számára, mintsem lazítási lehetőséget kínálna. A legnagyobb védelmet a GDP-növekedés és a forint árfolyama szempontjából az uniós források beáramlása, vagyis az EU-val való megállapodás jelentheti az ország számára.