Veszély: a parajdi tragédia következményei itthon is éreztethetik hatásukat.
Megjelent egy újabb fotó Reviczky Gáborról a közösségi médiában, és meglepően nehezen lehet ráismerni a 76 éves színészóriásra.
A Kis-Küküllő vízének vezetőképessége szerdán elérte a 36 800 mikrosiemens per centiméter (μS/cm) értéket, ami becslések szerint 18-26 gramm oldott sót jelent literenként. Ez a sótartalom összevethető, sőt bizonyos helyeken meghaladja a tengervíz sókoncentrációját. A kloridion-koncentráció 15 207 milligramm per liter (mg/l) szintre emelkedett, ami azt jelenti, hogy egyetlen liter vízben több mint 15 gramm só található. Az ilyen mértékű szennyezés súlyos következményekkel jár: Parajd térségében számos hal pusztult el, beleértve több védett fajt is, és már megkezdődött a biológiai sokféleség drámai csökkenése.
„Amitől tartottunk, végül bekövetkezett” – posztolta Facebook-oldalán Fülöp Tihamér biológus. A szakember a Transtelexnek adott interjújában kifejtette, hogy a jelenlegi helyzet emlékeztet a 2000-es évek ciánszennyezésére, amely a Szamos és a Tisza folyókat sújtotta. A sóval terhelt víztömeg most végighalad a Kis-Küküllőn, eljut a Nagy-Küküllőhöz, majd a Maros folyóhoz, súlyos ökológiai és mezőgazdasági károkat okozva.
Mircea Fechet, a román környezetvédelmi miniszter, az Antena3 hírtelevízióban tett nyilatkozatában tegnap este bejelentette, hogy a Maros folyóba érkező magas sótartalmú víz a magyarországi szakaszra is hatással lehet. Ennek következtében várhatóan csütörtökön értesítik a magyar hatóságokat a kialakult helyzetről. A miniszter hangsúlyozta, hogy a következő 24-48 órában a környezetre gyakorolt nyomás továbbra is jelentős marad a rendkívüli sókoncentráció következtében - számolt be a Maszol.
A Kis-Küküllő élővilágát most rendkívül súlyosan veszélyezteti a sószennyezés, különösen az olyan őshonos halfajokat, mint a rózsás márna (Barbus barbus), a botos kölönte (Cottus gobio), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), a pénzes pér (Thymallus thymallus) és a sebes pisztráng (Salmo trutta) - írják.
A legjelentősebb veszélyek a védett fajokat fenyegetik, mint például az ingol (Eudontomyzon danfordi), a szivárványos ökle (Rhodeus amarus), a Petényi-márna (Barbus petenyi) és a balkáni csík (Sabanejewia balcanica) – hívta fel a figyelmet Fülöp Tihamér.
Hartel Tibor, a BBTE oktatója is posztolt a katasztrófáról, miután a Kis-Küküllőn tömeges halpusztulást dokumentáltak. Beszámolója szerint a folyó Parajd alatti szakaszán a halak vergődve ugráltak, vagy már élettelenül sodródtak az árral.
Szakács László, aki a helyszínen dokumentálta a jelenséget, arról számolt be, hogy több fiatal példány is elpusztult. Ez aggasztó jel, hiszen a fiatal generációk jövője is veszélybe került - olvasható a Transtelex beszámolójában. A természet világának hanyatlása mellett a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy ez a helyzet rávilágít a természetvédelmi intézkedések számos hiányosságára is.
Hartel Tibor szavaival élve, "Ez nem csupán egy ökológiai válság, hanem a természetvédelem intézményi megbicsaklása is."
A legaggasztóbb következmény, hogy a só beszivárog a talajba is, így a talajvíz szennyeződésével a zöldségtermesztés is veszélybe kerülhet, amely a térségben számos család megélhetésének alapja - magyarázta Fülöp Tihamér a portálnak.
A biológus ugyanakkor hozzátette: a természet képes lehet a regenerálódásra, ha a sós víz beáramlását időben sikerül megfékezni. Ehhez az szükséges, hogy a szennyezésmentes mellékfolyók populációi újranépesítsék a főágakat. Jelenleg azonban semmi nem utal arra, hogy a helyzet javulna.
