Erdőink a veszély küszöbén állnak: a tarvágás lehetőségeit szeretnék kiterjeszteni.

Magyarországon a kompromittáló felvételek kérdése újra és újra előtérbe kerül. Mi lesz Magyar Péter videóival, és vajon az intim pillanatok valóban képesek megingatni a hazai politikai elit hitelességét? Az ilyen felvételek nemcsak az érintettek személyes életét formálhatják át, hanem a közéleti diskurzusra is komoly hatással lehetnek. Az ilyen botrányok mögött rejlő morális és etikai kérdések izgalmas vitákat generálnak, miközben a közvélemény reakciója is új dimenziókat nyithat meg a politikai tájékozódásban. Az emberek vajon képesek elvonatkoztatni a magánélettől, vagy a kompromittáló anyagok végleg megbélyegzik a politikai szereplőket?

Tuzson Bence igazságügyi miniszter április 22-én, épp a Föld napján nyújtotta be azt a 258 paragrafusból álló salátatörvény-javaslatot, amely számos, a természetvédelem szempontjából kulcsfontosságú jogszabályt is módosítana - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A törvényjavaslat, mely rendkívüli bonyolultsággal bír, a veszélyhelyzet várható megszűnésével összefüggésben került a döntéshozók figyelmének középpontjába. Fő célja, hogy a háborús veszélyhelyzet alatt kiadott ideiglenes intézkedéseket véglegessé tegye, vagyis jelentős részét integrálja a normál jogrendbe.

A törvényjavaslat számos jogszabály módosítását célozza meg, és sajnálatos módon nem kíméli sem környezetünk általános védelmét, sem pedig a védett területeinket érintő rendelkezéseket. Éppen ellenkezőleg, a javaslat bővítené a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben, ami különösen aggasztó. Még inkább aggasztó, hogy a javasolt módosítások között szerepelnek olyan elemek is, amelyek még a veszélyhelyzet idején sem voltak jelen a hazai jogszabályokban, így komoly kérdéseket vetnek fel a környezetvédelem szempontjából.

A jövő generációk életminősége attól függ, milyen felelősséggel és tisztelettel viseltetünk a természet értékei iránt. Gyermekeink és unokáink erdeit nekünk kell gondozni és megóvni – emelte ki Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

Bár a szóban forgó törvényjavaslat indokolása meglehetősen szűkszavú, a természetvédelmi aktivisták szerint az egyik szándék az, hogy a hírhedtté vált "tűzifarendelet" egyes, a tarvágást elősegítő előírásait hivatalos keretek közé emeljék. A veszélyhelyzeti intézkedések egyes pontjait akkor is átültetnék a normál jogrendbe, amikor ezek 2022-ben jelentős társadalmi ellenállást váltottak ki.

A közvélemény heves tiltakozása következtében a kormány három évvel ezelőtt visszakozott, és az agrárminiszter 5/2022. (VIII. 16.) AM utasításában szigorította a tűzifarendelet végrehajtását az állami erdők esetében. Most azonban a legújabb törvényjavaslat már nem érinti ezt a korlátozást, ami lehetővé teheti a tarvágás szabad útját.

Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója hangsúlyozta, hogy az erdők nemcsak természeti és gazdasági szempontból bírnak jelentőséggel, hanem a fenntartható erdőgazdálkodás iránti társadalmi figyelem is folyamatosan növekszik. Véleménye szerint a tervezett változtatások olyan megoldásokat kínálnak az erdők gazdasági hasznosítása terén, amelyek nemcsak a természeti állapot romlásához vezethetnek, hanem komoly társadalmi elégedetlenséget is kiválthatnak, érintve ezzel a szabályozásokat és az erdőgazdálkodók helyzetét is.

A természetvédők korábban is tiltakoztak a 2009-ben széles körű szakmai konszenzus mentén megalkotott erdőtörvény csorbítása ellen: 2013-ban és 2017-ben is határozott politikai törekvések irányultak arra, hogy a vágásos erdőgazdálkodás korlátait fellazítsák.

Manapság szinte alig akadnak érintetlen, természetes erdők hazánk területén. Azok a megmaradt, értékes erdőfoltok, amelyek még fellelhetők, különös gondoskodást érdemelnek. Kötelességünk, hogy minden lehetséges módon megőrizzük ezeket a területeket, hiszen nemcsak környezetünk, hanem saját magunk védelme érdekében is elengedhetetlen.

"Ennek ellenére a védett és Natura 2000 besorolású területeinken, ahol a természetes tölgy- és bükkosztályok dominálnak, sajnos a vágásos erdőgazdálkodás módszere még mindig elterjedt. Ez különösen aggasztó, hiszen még a jelentős állami tulajdonú erdők, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny esetében is megfigyelhető, amelyek kiemelkedő természetvédelmi és turisztikai értékekkel bírnak. Határozottan ellenállunk annak, hogy a törvénymódosítás révén a döntéshozók tovább enyhítsék a tarvágásra vonatkozó korlátozásokat" - hangsúlyozta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

A salátatörvényben található javaslatok nem csupán a már említett aggályokat vetik fel, hanem számos egyéb, aggasztó rendelkezést is magukban foglalnak. Például megszűnne a természetvédelmi hatóság azon joga, hogy mérlegelje, mely tevékenységek okoznak kárt a védett területeken. Ezen kívül komoly problémát okozhat, ha a Parlament elfogadja a törvénymódosítást, amely csökkentené az erdők védelmét szolgáló, a fakitermeléseket is ellenőrző bejelentési eljárás határidejét.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány ezért a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött levélben tiltakoztak a törvénymódosítások ellen.