Joáv Galant, a korábbi izraeli védelmi miniszter, bejelentette, hogy visszavonul a közéleti szerepléstől, miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene.
Joáv Galant, volt védelmi miniszter, bejelentette, hogy visszavonul az izraeli közéletből, és lemond képviselői mandátumáról a kneszetben. A hírt szerda este osztotta meg a helyi médiával, ezzel új fejezetet nyitva életében.
Beszédében Galant hangsúlyozta, hogy továbbra is a Likud pártot tekinti politikai otthonának, és annak értékeit tekinti irányadónak. Hangsúlyozta a palesztinok lakta Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok hazajuttatásának fontosságát, és bejelentette, hogy ezentúl is mindent elkövet kiszabadulásuk érdekében.
Rámutatott arra, hogy az általános hadkötelezettség iránti igény, különösen az ultraortodox közösség katonai szolgálatának előmozdítása, vezetett ahhoz, hogy megvonták tőle a miniszteri pozícióját. A jelenlegi kormány ugyanis olyan jogszabályt kíván bevezetni, amely lehetővé tenné az ultraortodoxok széleskörű katonai felmentését.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök kevesebb mint két hónappal ezelőtt menesztette Galantot a védelmi tárca éléről bizalmi válság miatt. A kormányfő és a védelmi miniszter már a kormány 2022. végi megalakulása óta többször összeütközésbe került egymással. Netanjahu már 2023 márciusában is bejelentette, hogy eltávolítja Galantot a kabinetből, miután utóbbi tiltakozott a kormány által meghirdetett jogrendi változtatások ellen, de akkor még a közfelháborodás és a tömegtüntetések nyomán a miniszter végül a kormányban maradhatott.
November végén a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és a Hamász katonai vezetője ellen, a gázai-izraeli konfliktus során elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt. Az izraeli kormányfőt és a leváltott védelmi minisztert civilek elleni támadások, éheztetés és gyilkosság vádjával kívánják felelősségre vonni. Az ügyészség kérvénye alapján a következő bűncselekményekkel gyanúsítják őket: a civil lakosság éheztetése hadviselési módszerként; súlyos testi sérülések és szenvedés szándékos okozása; kegyetlen bánásmód; szándékos gyilkosság háborús bűntettként; a civilek ellen irányuló támadások tudatos tervezése; üldöztetés és egyéb embertelen cselekmények. (MTI)
