Von der Leyen határozott üzenetet küldött: nem engedjük, hogy továbbra is folytatódjanak az orosz gázvásárlások.

Ukrán helyzetének alakulása kulcsszerepet játszik Európa jövőbeni sorsában - hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament szerdai ülésén. Beszédében három alapvető prioritást emelt ki: Ukrajna katonai támogatásának megerősítését, az orosz energiahordozóktól való függetlenedést, valamint az uniós bővítés előkészítését. Kiemelte, hogy "egy igazságtalan béke csak újabb háborúkhoz vezethet", és hangsúlyozta, hogy Brüsszel ezentúl szigorúbban fog fellépni az orosz energiahordozók vásárlásának ügyében. Adam Szłapka, a lengyel EU-ügyi miniszter is megerősítette, hogy a soros elnökség teljes mértékben elkötelezett ezen célok mellett.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke élesen fogalmazott Ukrajna támogatásával és Oroszországgal szembeni fellépéssel kapcsolatban az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén Strasbourgban elmondott beszédében. A vita apropóját a II. világháború végének 80. évfordulója adta, de a hangsúly a jelen konfliktusaira helyeződött. Az elnök szerint Európa ma újabb történelmi fordulópont előtt áll.
Von der Leyen beszéde elején emlékeztetett arra, hogy "80 évvel ezelőtt a nácizmus alól felszabadult Európa nyugati fele megkezdhette az újjáépítést és a megbékélést", de "a kontinens másik fele elnyomás alá került". Ma pedig - mondta -
Az ukrajnai konfliktus kimenetele alapvetően formálja majd a jövő Európáját, befolyásolva a következő generációk életét és értékrendjét.
Egyedivé téve a szöveget: Az elnök hangsúlyozta, hogy a helyzet nem csupán Ukrajna jövőjéről szól, hanem az európai biztonsági struktúra jövőjének alapjait is érinti. "Ha egy kedvezőtlen egyezség születik, az Oroszországot újabb próbálkozásokra ösztönözheti. Ez pedig a bizonytalanság receptje lenne" – fogalmazott. A megoldás véleménye szerint egy...
igazságos és tartós béke, amely biztosítja Ukrajna szuverenitását és integritását.
Von der Leyen véleménye szerint az Európai Uniónak ebben a helyzetben három alapvető kihívással kell szembenéznie:
Az első célkitűzés kapcsán hangsúlyozta, hogy "a segélynyújtási megközelítést a védelmi iparágak integrálásának kell felváltania". Ahogy kifejtette: "A cél az, hogy Ukrajna túl nagy kihívás legyen bármilyen megszálló erő számára."
A katonai támogatás terén az Európai Bizottság új fehér könyvet készített, amely a védelmi technológia és az ukrán hadiipar megerősítését tűzte ki célul. Az elnök emlékeztetett arra, hogy
Az Európai Unió eddig már 50 milliárd euróval támogatta Ukrajnát katonai szempontból, azonban elérkezett az idő, hogy a jövő védelmi struktúrájának kidolgozására összpontosítsunk.
A második pillér az orosz energiaforrásoktól való függés csökkentése, amely kulcsfontosságú lépés az EU energiapolitikájában. Von der Leyen konkrét adatokkal támasztotta alá a folyamatot: míg a háború kezdetén az Európai Unió havi 12 milliárd eurót költött orosz energiahordozók beszerzésére, addig ez az összeg mára drámaian, mindössze 1,8 milliárd euróra csökkent. "Ez nem csupán gazdasági kérdés, hanem a biztonságunk szempontjából is elengedhetetlen" - hangsúlyozta. Emellett kiemelte, hogy a függetlenség megszerzése érdekében továbbra is együtt kell működniük a megújuló energiaforrások fejlesztésében.
A Bizottság legújabb szabályozási csomagja értelmében 2025 végére betiltják az orosz földgáz spotpiaci vásárlásait, és fokozatosan megszüntetik a még fennmaradó importot is.
Az elnök külön is figyelmeztetett azok ellen, akik a háború árnyékában ismét újraindítanák az orosz energiaszállításokat.
Ez történelmi hiba lenne, és soha nem fogjuk hagyni
- fogalmazta meg, hozzátéve, hogy Oroszország "többször is világossá tette, hogy nem tekinthető megbízható beszállítónak".
Harmadik fontos pontként Ursula von der Leyen hangsúlyozta Ukrajna uniós csatlakozásának felgyorsításának szükségességét. Kiemelte: "Ez nem csupán az ukrán nép kívánsága, hanem számunkra is biztonsági garanciát jelent." A célkitűzés az, hogy 2025-re minden szükséges tárgyalási fejezetet megnyissanak Kijevvel. Hozzátette: "Ha Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz, az a legjobb biztosíték a tartós és igazságos béke elérésére."
A vita során Adam Szłapka, Lengyelország EU-ügyi minisztere is megszólalt a soros elnökség képviseletében. A lengyel kormány képviselője hangsúlyozta, hogy az Európai Unió egysége elengedhetetlen az orosz agresszió visszaszorításához, és különösen kiemelte az energiafüggetlenség stratégiai jelentőségét. Szłapka úgy fogalmazott: "az európai értékek védelme ma a frontvonalban zajlik", és hangsúlyozta, hogy a közösségnek egységesen kell reagálnia a felmerülő kihívásokra.
A miniszter megerősítette, hogy