Lengyelország centrista kormánya megpróbálja helyreállítani a jogállamot, miközben egy ellenséges államfővel néz szembe.
Nézzünk meg kicsit közelebbről egy hevenyészett esettanulmányt egy olyan európai országból, ahol történetesen sikerült ellenzékbe szorítani a populista nemzeti konzervatívokat. Ellenséges államfővel szemben próbálja Lengyelország centrista kormánya helyreállítani a jogállamot - írta minapi áttekintésében a Politico.
Wojciech Kość elemzése szerint Karol Nawrocki, a lengyel köztársasági elnök, minden erejével azon van, hogy megakadályozza a 2023 végén hatalomra került Donald Tusk vezette koalíció törekvéseit. E törekvések célja a Jog és Igazságosság (PiS) által hátrahagyott jogi keretrendszer módosítása. A legfontosabb kérdés, hogy mi legyen a több ezer bíróval, akiket a PiS-kormány nevezett ki egy olyan eljárás keretében, amelyet mind a lengyel, mind az európai bíróságok jogellenesnek minősítettek, és amely súlyosan veszélyeztette az igazságszolgáltatás függetlenségét. Waldemar Żurek igazságügyi miniszter, aki korábban bíróként dolgozott, a brüsszeli portálnak nyilatkozva elmondta, hogy céljuk a nem szabályszerűen kinevezett bírák ügyének mielőbbi rendezése, hogy elkerüljék a kártérítési perek lavináját, különösen az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt.
A Politico emlékeztetett arra, hogy a PiS 2015 és 2023 között tartó kormányzása alatt jelentős feszültségek alakultak ki Varsó és Brüsszel között. Az EU aggodalmát fejezte ki a lengyel kormány által végrehajtott igazságszolgáltatási reformok miatt, amelyek szerintük veszélyeztették a közösségi demokratikus értékeket. Ennek következtében az Európai Bizottság milliárd eurós uniós támogatásokat zárolt, míg az Európai Bíróság komoly pénzbírságokat szabott ki Lengyelországra. Amikor Donald Tusk visszatért a hatalomra, néhány héten belül sikerült elérnie, hogy az Európai Bizottság feloldja a 137 milliárd eurós zárolást, cserébe azt ígérte, hogy a lengyel igazságszolgáltatási rendszert újra az EU normáival összhangba hozza. Azonban a kezdeti lelkesedés hamarosan alábbhagyott, mivel a kormányzati lépések lassú üteme és Andrzej Duda, a PiS szövetséges államfő ellenséges hozzáállása megnehezítette a jogszabályi változtatásokat. Az új elnök, Karol Nawrocki, aki szintén a PiS támogatását élvezi, azt ígérte, hogy megvizsgálja Żurek javaslatait, de óvatosan megjegyezte, hogy a miniszter viselkedése nem sok jóval kecsegtet. Nawrocki hangsúlyozta, hogy Żurek lépései súlyosan sértik a jogot és az alkotmányt, így a jövőbeli együttműködés lehetőségei kérdőjelesek.
A jogállamisági viták középpontjában álló kérdések a PiS (Jog és Igazságosság Párt) 2018-as lépései körül forognak, amikor is politikai befolyása alá vonta a bírák kinevezését végző Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (KRS). Korábban a KRS tagjait a bírók saját maguk választották meg, ám a kormánypárt a törvényhozás irányításával új tagokat ültetett a tanácsba. Ezt követően a lengyel legfelsőbb bíróság, valamint az Európai Bíróság és az Európai Emberi Jogi Bíróság is megállapította, hogy a KRS nem rendelkezik a szükséges függetlenséggel. Ennek következményeként a KRS által kinevezett körülbelül 2500 bíró visszahívhatóvá vált. Az Európai Emberi Jogi Bíróság pedig novemberig adott határidőt Lengyelország számára a helyzet rendezésére.
Żurek miniszternek most az a javaslata, hogy a KRS-től első bírói kinevezésüket elnyert bírák megtarthatnák az első pozíciójukat, de azok, akiket a KRS előléptetett, visszakerülnének korábbi pozíciójukba. A KRS által kinevezett bírák elől elzárnák a legfelső bírósági bírói pozíciót, és a legfelső bíróság vezetőjét, Małgorzata Manowskát menesztenék. A KRS tagjainak a mandátuma jövő áprilisban lejár, és akkor a testületben nagyobb átalakítást hajtanának végre. A miniszter úgy húzná ki a méregfogát az annak idején a PiS által megteremtett jogi helyzetnek, vagyis annak, hogy a parlamentnek van szava az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételének megváltoztatása során, hogy a testületbe jelöltek listáját nem politikusok, hanem bírák állítanák össze, és terjesztenék a szejm elé. Ezzel akarják megszüntetni a KRS átpolitizált jellegét.
Żurek miniszter saját javaslatcsomagját kompromisszumosnak titulálja, azonban a PiS reakciója ennek ellenére is heves. Jarosław Kaczyński, a PiS vezetője, határozottan kijelentette: "Waldemar Żureknek hosszú évekre börtönbe kellene kerülnie, és meg vagyok győződve arról, hogy ez így is fog történni." Érdekes mellékszál, hogy Żurek ellen a PiS-hez köthető bírói szakmai szövetség már egy másik okból is büntetőeljárást indított - Várhelyi Olivér figyelmébe ajánlva, hogy állatjóléti szabályok megsértése miatt - mivel krokodilt tart a lakásában. Żurek a krokodillal kapcsolatos ügyben nem kívánt megszólalni, arra hivatkozva, hogy a folyamatban lévő büntetőügy miatt ezt nem teheti meg.
A Tusk-kormánynak elég voksa van a szejmben ahhoz, hogy elfogadtassa az igazságügyi miniszter indítványait, de ahhoz már nincs, hogy felülbírálja Nawrocki vétóját. A PiS arra törekszik, hogy a 2027-es parlamenti választásokon kiüsse a nyeregből Tusk Polgári Koalícióját.
