A parajdi bányakatasztrófát már előre megsejtették.
A román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete befejezte a vizsgálatot, és arra a megállapításra jutott, hogy a Korond-patak elszabadulása a bányát fenyegetheti. Ennek ellenére az érintett hatóságok nem tekintették ezt közvetlen veszélyként.
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.
A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat: a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.
Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak - főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett -, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna - áll a jelentésben. Eszerint az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek.
A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat - állapította meg a testület.
Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.
Az ellenőrző testület megállapításai alapján a Salrom nem valósította meg a 2022-es szivárgásokkal kapcsolatos műszaki szakvélemény ajánlásait. 2023-ban úgy ítélte meg, hogy a munkálatokra nem alkalmas a helyzet, azonban 2024-re már szükségesnek tartotta őket. Ennek ellenére a kivitelezés ismét a következő évre csúszott.
Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben.
A cég a 2024 áprilisi vízszivárgásról készült szakvéleményben javasolt megoldások végrehajtásával jelentős késedelembe került: a szükséges munkálatokra csak tíz hónappal a dokumentum elkészítése után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést. Ez a lépés mindössze nyolc nappal következett be azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismételten betört a sóbányába, ami miatt május 7-én a vészhelyzet kihirdetését is kérvényezték.
A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg az érintett minisztériumok és állami hatóságok számára, hogy hatékonyan kezeljék a bányaszerencsétlenség következtében kialakult helyzetet. Javasolja a Salrom vezetőinek visszahívását, valamint a vezetőtanács és más, a kialakult problémáért felelős személyek jogi felelősségre vonását. Emellett hangsúlyozza a bányák működésére vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatának és kiegészítésének szükségességét is.
A román állami tulajdonban álló parajdi sóbányába ismét betört a Korond-patak vize, méghozzá májusban. Az áradás mindössze néhány nap leforgása alatt teljesen elborította a bánya minden egyes részét. Ez a sóbánya Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, amelyet korábban évi százezrek látogattak meg. A bányászat nem csupán a dolgozók, hanem a település és környéke több száz vendéglátóhelyének üzemeltetői és munkavállalói megélhetését is biztosítja. (MTI)
