A GKI elemzése szerint a 14. havi nyugdíj kifizetése komoly nehézségeket jelent, mivel forrást kell találni a fedezésére.
"Gőzerővel munkálkodunk a 14. havi nyugdíj bevezetésén" - írta csütörtökön Orbán Viktor a Facebook-oldalán, miután Lázár János egy vidéki fórum keretében elsőként említette az új juttatás lehetőségét.
Farkas András, a nyugdíjszakértő véleménye szerint a plusz egyhavi nyugdíj kifizetése körülbelül 585 milliárd forintos többletköltséget róna a költségvetésre. Ezzel párhuzamosan a portfolio.hu is hasonló összegeket becsült, 590 milliárd forintot meghaladó nagyságrendet kalkulálva.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. a pénzcentrum.hu érdeklődésére reagálva kifejtette, hogy a jelenlegi költségvetési környezetben egy ekkora összeg kigazdálkodása komoly nehézségeket jelent. A költségvetés mozgástere meglehetősen korlátozott, és a kormányzat elkötelezte magát a hiánycél betartása, valamint az államadósság-ráta csökkentése mellett. Egy ilyen mértékű, előre nem kalkulált kiadás finanszírozása alapvetően három lehetséges módon valósulhat meg:
Összességében elmondható, hogy a jelenlegi költségvetési pályán egy ekkora kiadási tételnek nincs előre elkülönített forrása. Bevezetése a hiánycél felülvizsgálatát vagy jelentős kiadási-bevételi szerkezeti átalakítást igényelne
- így fejezték ki magukat.
A GKI szakértői véleménye szerint a 14. havi nyugdíj kifizetése jelentős hatást gyakorolna a magyar gazdaságra. Az elemzők hangsúlyozzák, hogy egy ilyen nagyságrendű, közvetlenül a lakossághoz érkező juttatás komoly makrogazdasági következményeket vonna maga után, különösen, ha ezt a jövő áprilisi választások előtt valósítanák meg.
A nyugdíjasok körében megfigyelhető egy kifejezett hajlandóság a fogyasztásra, amely azt jelenti, hogy jövedelmük jelentős részét szinte azonnal elköltik, főként alapvető szükségletek kielégítésére és szolgáltatásokra. Ennek következtében egy plusz egyhavi juttatás szinte teljes mértékben és azonnal megjelenne a kiskereskedelmi piacon, ezzel jelentős, bár átmeneti keresletnövelő hatást gyakorolva. Rövid távon ez kedvezően befolyásolná a GDP-t a fogyasztási szektor oldaláról – állapította meg a GKI.
Hozzátették, hogy a kereslet hirtelen megugrása az ellátási oldalon áremelkedést idézne elő.
A kereskedők és szolgáltatók, észlelve a lakosság zsebében lévő extra forrást, könnyen hajlamosak lehetnek az árak megemelésére.
Ez a jelenség különösen az élelmiszerek és a napi szükségletek piacán válik majd nyilvánvalóvá, ahol a nyugdíjasok vásárlási szokásai jelentős hatással bírnak. Az áprilisi időpont kiválasztása, a húsvéti ünnepek közeledtével, még inkább fokozhatja ezt a szezonális inflációs nyomást.
