A világ első állatai egészen különleges formákkal és jellemzőkkel bírtak, amelyek a mai élőlényekhez képest teljesen eltérőek voltak. Ha a múlt mélyére tekintenénk, valószínűleg nem ismernénk fel őket, hiszen annyira különböztek a mai fajoktól. Az ősi ten
Több százmillió éves rejtélyre derítettek fényt a kutatók: most először sikerült pontos képet alkotniuk arról, hogyan nézhettek ki a Föld első állatai. Egy friss tanulmány szerint ezek az élőlények mai szemmel alig felismerhetőek - nem hasonlítottak sem halra, sem rovarra, sem bármely ismert állatra. A kutatás eredményei alapjaiban változtathatják meg azt, amit az állatok evolúciójáról eddig tudtunk.
A tudósok Ausztráliában, az úgynevezett Ediakara-időszakból fennmaradt fosszíliákat elemeztek, amelyek mintegy 550-560 millió évesek. Ezek az ősi lények voltak az első többsejtű állatok, amelyek képesek voltak mozogni és reagálni a környezetükre. Az ediakarai fauna tagjai puhatestű, lapos, korongszerű vagy levélformájú szervezetek voltak szemek, száj és csontváz nélkül. Némelyik több centiméteresre nőtt.
A korszerű képalkotó technológiák fejlődésének hála, a kutatók képesek voltak rendkívül részletes 3D-modelleket létrehozni e különleges lényekről. Az alapos elemzések rávilágítottak arra, hogy
Testük szimmetrikus felépítése lenyűgöző volt, és belső struktúrájuk már előrejelzett néhány jellemzőt, amelyek később a fejlődő állatfajok szervezetéhez hasonlítottak.
Ez arra utal, hogy az állati élet alapvető vonásai – mint például a sejtek közötti kommunikáció és a mozgás képessége – már jóval korábban kialakultak, mint ahogyan azt eddig gondolták.
A felfedezés kiemelkedő fontosságú, mert hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük, miként fejlődtek ki a mikroszkopikus organizmusokból a bonyolultabb állati formák. A kutatók véleménye szerint
Ezek a lények képezték az evolúció egyik legmeghatározóbb "kapcsolati pontját", amely nélkül sokáig rejtve maradtak a természet titkai.
A baktériumok és a ma ismert állatvilág közötti kapcsolat olyan, mint egy szövevényes híd, amely az élet kezdeti szakaszától napjainkig ível. A Föld korai óceánjai, gazdag oxigénben, nem csupán a légkör összetételének megváltozását hozták magukkal, hanem lehetőséget teremtettek arra is, hogy az egyszerű, egysejtű életformákból bonyolultabb, többsejtű organizmusok fejlődjenek ki. E folyamat során a baktériumok nemcsak az élet alapjait fektették le, hanem kulcsszerepet játszottak az ökoszisztémák kialakulásában is, amely végül elvezetett a ma ismert állatvilág gazdag sokféleségéhez. Ez a kapcsolat a múlt és a jelen között emlékeztet minket arra, hogy az élet fejlődése egy folyamatos, egymásra épülő folyamat, amelyben minden egyes lépésnek megvan a maga jelentősége.
A tanulmány új fényt vet arra is, amit ma "életnek" nevezünk. A kutatók szerint ha ma találkoznánk egy ilyen élőlénnyel, valószínűleg észre sem vennénk, hogy állatról van szó - pedig ők voltak azok, akik az egész állatvilág történetét elindították.
