Most derül fény arra, hogy a cégnél ki mennyit keres – sok magyar munkahelyen feszültség tapasztalható, de a munkavállalók előnyhöz juthatnak. | szmo.hu

2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unió bértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.

Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal - például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel - indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.

Lovász Tibor, az ICT Europa HR-vezetője úgy véli, hogy a közelgő változások jelentős hatással lehetnek a vállalatokra: "A munkavállalók kezdenek majd összehasonlítani a saját jövedelmüket nem csupán a piaci átlagokkal, hanem közvetlen kollégáik bérezésével is, ami miatt azonnal rákattannak az álláskereső portálokra."

Hozzátette:

A szabályozás másik fontos eleme, hogy ha valaki bérdiszkrimináció miatt perel, nem neki kell bizonyítania az igazát, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, hogy a különbség nem nemi megkülönböztetésből ered. Ez sok adminisztrációt jelent majd a cégeknek, akiknek újra kell gondolniuk teljes bér- és juttatási rendszerüket.

A fizetés átláthatósága nemcsak az alapbérről szól: számítanak a bónuszok, cafeteria, lakhatási vagy utazási támogatások, sőt még a céges autó is - ha nem munkaeszközként használják.

Bár Magyarországon a jogszabályok átültetése még folyamatban van, a Munka Törvénykönyvében várhatóan hamarosan megjelennek a törvényi módosítások. Jelenleg a nemek közötti bérszakadék hazánkban körülbelül 17%-ra tehető. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy sok vállalat abban bízik, hogy lesz elegendő idejük a változásokra való felkészülésre, azonban a szükséges rendszer kiépítése akár egy évet is igénybe vehet. Akik az utolsó pillanatra hagyják a teendőket, nemcsak bírságokkal nézhetnek szembe, hanem kockáztatják a legjobb munkatársaik elvesztését is.

A vezetők szerepe kulcsfontosságú lesz: a HR-nek kell támogatnia őket abban, hogy őszintén, adatokra támaszkodva beszéljenek a fizetésekről a teljesítményértékelések során. Lovász Tibor szerint

"Az a vállalat lesz képes a helyzetet a javára fordítani, amelyik nem csupán kényszerű átmenetként, hanem lehetőségként értelmezi az átállást, és ennek nyomán egy igazságosabb, átláthatóbb és ösztönzőbb rendszert alakít ki."

A 100 főnél nagyobb létszámú cégek számára 2027-től kötelezővé válik, hogy első alkalommal számot adjanak a 2026-os év eseményeiről. A szabályok megszegése súlyos következményeket vonhat maga után. A munkáltatóknak akár évekre visszamenően is felelősséget kell vállalniuk, és előfordulhat, hogy kizárják őket az állami támogatásokból, pályázati lehetőségekből, vagy közbeszerzési eljárásokból.