A Fidesz a nyugdíjasok támogatására összpontosít, de ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy csodát tegyen a választások során.

Ember Zoltán Levente, az Iránytű Intézet vezetője azt a megállapítást tette, hogy a kormánypárt számára célszerű fókuszálnia azon társadalmi csoportok megerősítésére, ahol már most is jelentős támogatottsággal bír. Ez a megközelítés különösen releváns a 14. havi nyugdíj bevezetésének tervezett intézkedése kapcsán.

Lázár János, az építési és közlekedési miniszter, volt az első, aki felvetette a 14. havi nyugdíj bevezetésének lehetőségét. Ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette az elképzelést. "A nyugdíjrendszerünket nem Brüsszelnek, hanem a magyar időseknek alakítottuk ki. Ez a helyes irány. Jelenleg is intenzíven dolgozunk a 14. havi nyugdíj megvalósításán" - nyilatkozta a kormányfő a Facebookon.

Ember Zoltán Levente, az Iránytű Intézet vezetője rávilágított, hogy jelenleg még a kommunikációs folyamatok tesztelési szakaszában járunk. Ezért nem célszerű biztosra venni, hogy a kormány tényleg bevezetni szándékozik a 14. havi nyugdíjat.

Ha a Fidesz határozottan gondol valamit, akkor azt határozottan szokta kijelenteni - indokolta kétségeit.

Nem lenne meglepő, ha Orbán Viktor bejegyzése mellett egy fideszes kutatás is elindult volna, amely a 14. havi nyugdíj támogatottságát mérné fel a választók körében. Végül is, sokkal célravezetőbb olyan témáról végezni felmérést, amely már a közbeszéd részévé vált. Ember Zoltán Levente ugyan nem rendelkezik konkrét adatokkal, de véleménye szerint elképzelhető, hogy a 14. havi nyugdíj különböző korosztályok és választói csoportok között vegyes érzéseket vált ki.

Orbán Viktor is már arról beszél, hogy gőzerővel dolgoznak a 14. havi nyugdíj bevezetésén.

Az Iránytű Intézet vezetője nem tartja véletlennek, hogy elsőként Lázár szájából hangzott el az ötlet. Minden bizonnyal előre egyeztetett erről a miniszterelnökkel. Lázár János felemelkedését látjuk az elmúlt hónapokban - állapította meg.

A nyugdíjasok - folytatta Ember Zoltán Levente - nagyon nagy létszámú választói csoportot alkotnak, a magyarországi felnőtt népesség mintegy 25 százalékát teszik ki. Ráadásul tudjuk róluk, hogy magasabb a részvételi hajlandóságuk, mint a fiataloké: nemcsak többen vannak, hanem aktívabbak is a választásokon.

Ismeretes, hogy a nyugdíjasok körében a Fidesz a Tisza Párttal szemben dominál. Azonban tavasszal a Tisza Párt sikeresen növelte népszerűségét az idősek között, bár még nem közelítette meg a Fideszt. Ember Zoltán Levente hangsúlyozta, hogy a Fidesz valószínűleg észlelte ezt a tendenciát, és arra a következtetésre jutott, hogy a meglévő erősségeire építve érdemes a bázisát megerősítenie ebben a szegmensben.

Lázár János új dimenzióba emelte a választási ígérgetések szintjét: az Orbán-kormány már aktívan a 14. havi nyugdíj bevezetésén fáradozik.

A Fidesz egy ideje nem foglalkozik pozitív kommunikációval, beleesett abba a csapdába, hogy állandóan külpolitikai, geopolitikai témákat vesz elő, és az ellenfelet támadja éjjel-nappal - tette szóvá Ember Zoltán Levente. A 14. havi nyugdíj viszont olyan közvetlen juttatás lenne, ami konkrét, kézzel fogható támogatást jelentene az érintetteknek.

Mennyire él még a közgondolkodásban a 2022-es választás utáni fideszes megszorítások emléke, amelyek a korábbi osztogatások nyomán következtek?

A közismert bölcsesség szerint a választók emlékezete csupán néhány hétig tart, de Ember Zoltán Levente véleménye szerint, amikor a pénztárcánkról van szó, az emberek sokkal inkább képesek felidézni az évekkel korábbi eseményeket. A helyzet pedig ma már egészen más, mint 2022 előtt volt. Az utóbbi három évben a gazdaság stagnál, Magyarország mintha egy helyben toporgna, és ezt a választók is a saját anyagi helyzetükön tapasztalják meg.

Ágh Attila, a politikai elemző, úgy véli, hogy a 14. havi nyugdíj bevezetése szinte biztosra vehető a parlamenti választások előtt. Ezzel szemben Ember Zoltán Levente más állásponton van. Ágh szerint Orbán Viktor legutóbbi bejelentése a Fidesz számára kényszerpályát teremtett, ami arra ösztönözheti a kormányt, hogy ilyen lépéseket tegyen.

Nyilvánvaló, hogy a kormánypárt ezzel a nyugdíjas korosztályban is elindult "lemorzsolódásnak" próbál meg gátat szabni. Az emberekben azonban mára kialakult valamifajta émelygés az újabb és újabb választási ígéretektől - mondta Ágh Attila a várható fogadtatásról. Sokakban kialakulhat a gyanakvás, hogy a nyugdíjrendszer alapvető problémáinak megoldása helyett szavazatszerzési akció zajlik.

Közben a 13. havi nyugdíj kérdése is sok találgatásra ad okot - fűzte hozzá -, hiszen vita zajlik arról, hogy a jelenlegi formában érdemes-e fenntartani. A Fidesz nem a kérdés megnyugtató rendezésére összpontosít, hanem inkább egyfajta "mentális szakadékot átugorva" bejelenti, hogy már a 14. havi nyugdíj bevezetésén dolgozik. A politológus szerint ez olyan, mintha a sötétségből hirtelen egy erős fénycsóvát irányítanának a szemünkbe.

A 14. havi nyugdíj bevezetésének ötlete nem csupán egy választási ígéret, hanem a Fidesz által tett sürgető lépések része, amelyek azt jelzik, hogy a kormányzat kapkod a megoldások után – hangsúlyozta Ágh Attila. Fontos lenne, hogy a miniszterelnök legalább néhány mondatban világosan elmagyarázza a választóknak, hogy a jelenlegi nehéz költségvetési helyzetben honnan tervezik előteremteni a szükséges forrásokat. Az emberek megérdemlik a transzparens és őszinte tájékoztatást ebben a kérdésben.

Pénz nincs, megszorítások jönnek

A jelenlegi költségvetés nem kínál egyetlen felesleges fillért sem a nyugdíjak inflációt meghaladó emelésére, nemhogy egy általános 14. havi nyugdíj bevezetésére. Idén februárban a 13. havi nyugdíj kifizetése 536 milliárd forintra rúgott, és a jövő évben várhatóan ez az összeg eléri a 600 milliárd forintot. Azonban aggodalomra nincs ok, hiszen a kormány ígérete szerint dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén, de érdemes megjegyezni, hogy a 13. havi nyugdíj visszaállítása is 12 évbe telt, mivel azt első alkalommal 2022-ben fizették ki teljes egészében.

Miközben a politikai kampányok során a nagyobb kiadásokkal vonják magukra a figyelmet, a két társadalombiztosítási alap helyzete egyre aggasztóbbá válik. Jelenleg már a 13. havi nyugdíjak kifizetésére sincs elegendő fedezet, amit a költségvetés más adóbevételekből pótol. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kormány a választási ígéretek jegyében a társadalombiztosítási alapok bevételeit csökkenteni készül, konkrétan a szociális hozzájárulási adó egy százalékpontos mérséklésével, ami jövőre akár 250 milliárd forintnyi kiesést is jelenthet. Eközben más adóbevételek, például a személyi jövedelemadó (szja) is csökken, főként a két- és háromgyermekes nők adómentessége miatt, ami még inkább szűkíti a jövőbeni kormány mozgásterét. A magyar államháztartás jelenlegi helyzete súlyos deficittel terhelt; a hiány idén is elérheti az 5000 milliárd forintot, ami a GDP 5 százalékát teszi ki. Így bármilyen politikai irányzatú kormány, amely 2026 nyarán alakul meg, elsődlegesen nem az osztogatási ígéretek végrehajtásával, hanem a gazdasági kiigazítással fog szembesülni. A következő év, 2027, valószínűleg a megszorításokról fog szólni, ami tovább nehezíti a helyzetet. P. Zs.