Szijjártó véleménye is teret nyert a vezetékrobbantás körüli diskurzusban, noha Berlin éppen a helyzet kezelésén dolgozik.
Ismét fellángoltak a viták a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat gázvezeték 2022-es felrobbantása miatt. Van, aki terrorcselekménynek tartja ezt, mások hőstettnek. A 24.hu szakértője szerint ennek megítélése attól függ: ukrán katonák robbantották-e fel a vezetéket. A bíróságoknak kell dönteniük erről, ahogyan most Olaszországban és Lengyelországban is zajlanak a kiadatási procedúrák, miután a német ügyészség elfogatóparancsa nyomán mindkét országban egy-egy ukrán állampolgárt vettek őrizetbe. Sem Varsó, sem Berlin nem élezné a vitát, amelybe Szijjártó Péter beleszólt: a lengyel kormányfőt vádolja terroristák támogatásával.
Lengyelországban széleskörű politikai egyetértés uralkodik azzal kapcsolatban, hogy az Északi Áramlat robbantása a lengyel nemzeti érdekek védelmét szolgálta - nyilatkozta a 24.hu-nak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, hogy bár sok kérdésben eltérő nézetek léteznek, a lengyel politikai elit Ukrajna támogatásában egységes álláspontot képvisel.
Ha Lengyelországban valóban hőstettnek tekintik az Északi Áramlat felrobbantását, amely a német-orosz gázipari együttműködés következménye, akkor a tettes nem büntetést, hanem elismerést vagy kitüntetést érdemelne - olvasható a DW jelentésében. A német közszolgálati média információi szerint a robbantással gyanúsított 46 éves ukrán állampolgárt, Volodimir Z.-t, aki Lengyelországban került őrizetbe, valószínűleg nem adják ki Németországnak. (A lengyel bíróság már döntött is, és elutasította a férfi kiadatását a német hatóságoknak.)
Gyarmati István, a biztonságpolitikai szakértő, lapunknak nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarországon a szakértők között csak néhányan foglalkoznak azzal a fontos kérdéssel, hogy a nemzetközi jog milyen irányelveket és megállapításokat tartalmaz a hasonló helyzetekkel kapcsolatban.
Ha ugyanis egy orosz tulajdonban lévő vezetéket robbantottak fel az ukránok - ahogyan azt mai tudásunk alapján sejtjük az eset hátterében -, akkor a nemzetközi jog szerint Kijev egy legitim célpontot támadott. Háború esetén ugyanis az ellenfél gázvezetéke ilyennek minősül.
Gyarmati álláspontját a cseh elnök korábbi nyilatkozata is alátámasztja. Petr Pavel, aki a NATO legmagasabb rangú kelet-európai tábornokaként tevékenykedett, úgy véli, hogy a gázvezeték legitim célponttá válhatott, ha valóban Ukrajna állt az akció mögött. Ugyanakkor Gyarmati hangsúlyozta, hogy a helyzet megítélése sokkal összetettebb. A nemzetközi jog szerint ahhoz, hogy egy célpont legitimnek minősüljön, az ukrán fegyveres erőknek kellett végrehajtaniuk az akciót, és mindezt egy felsőbb szintű parancs alapján, amelyet a katonai operációt lebonyolító személyeknek kellett követniük.
